Krakkói és kassai polgárok kapcsolatai a XVI. század közepén
2005. november 26. 17:26 Komenda Péter
<
Tartozások, behajtások
1558-ban az Jorg Ferber özvegye Helena meghalt, azonban az adósság miatti ügy tovább folytatódott, mivel Ferber rokona Aaron Rosznawer és más kassai polgárok felperesként a Szenátus elé idézték Bank képviselőit. Megpróbálták az asszony végrendeletére hivatkozva a hitelező követelését azzal negligálni, hogy egy gölnici bányával kapcsolatos adóssággal már elszámoltak, így azt Bank jogtalanul tartja a kezében és nem jogos a követelése, valamint Ferber asszony vejétől Lőcsén nagy értékű ezüstneműket vett át (két aranyozott kupát, kanalakat, ezüsttel bevont tőrt). A Szenátus úgy döntött, hogy a bonyolult ügy eldöntéséhez Erasmus Bankot személyesen, eskü alatt meg kell hallgatni, és meg kell tőle tudni, hogy hány éve birtokolja a bányát, mekkora haszna származott belőlük és az átvett ezüstneműket hozzá kell-e számolni az adósságokhoz. A krakkói konzul csak másfél év múlva jelent meg Kassán, ahol Ötvös Lőrinc bíró és a Szenátus előtt eskü alatt vallotta azt, hogy az említett ezüstneműket Lőcsén nem vette át és a gölnici bánya ügyében sem született elszámolás. A tanács az eskü meghallgatása után azt a döntést hozta, hogy a Kassa főterén - Pap Benedek és Johannis Kacz háza között - található megrongálódott Ferber-házat fel kell újítani és azt Banknak át kell adni. A következő évre 125 forintból elkészült a felújítás, és ugyan a házat a Ferber-örökösök vissza akarták szerezni, ez a tervük nem válhatott valóra, mivel a törvényes egy éves és egy napos határidőn belül nem próbálták meg visszavásárolni. Banknak azonban nem állt szándékában a házat megtartani: képviselője Wolfgang Baier kijelentette, hogy ura el kívánja azt adni.A Gutether családnak is több jelentős kintlevősége volt Kassán. Ebből sikerült 1553-ban Stenczel és Jorg megbízottjának, Gabriel Gebbertnek behajtani Jorg Hanon és Sárossy Jánoson lengyel pénzben 1830, magyarban 1648 forintra rugó adósságukat. Mindketten kereskedők voltak: az ügylet után csak mintegy fél évvel később kassai polgárjogot nyert, előzőleg gölnici lakos Han 1555-ben Lengyelország felé bőröket, szilvát és viaszt szállít, onnan pedig különböző posztókat és magyar süvegeket hozott be, Sárossy pedig a lengyelországi áruforgalom mellett a nyugati irányúban is részt vett, hiszen az 1540-es években a pozsonyi és a zurányi harmincadjegyzékben is találkozhatunk a nevével. Úgy tűnik, hogy Sárossy az adósság egy részét kiadott házából származó bevételeiből akarta fedezni, ugyanis 1553 nyarán bérlőjének, Pék Istvánnak kötötte le Stenczel Gutether szőlőjét a 100 magyar forintnyi fizetési késedelem miatt.
Miután 4000 lengyel guldennyi tartozás miatt egymást követő két évben a Gutether család faktora tiltást tett a fent már említett Han és társa, Köleséri István deák javaira, a tanács előtt az adósok több adóslevelüket hitelesítették. Ezekből megtudhatjuk, hogy nagy összegű hátralékuk hat év alatt gyűlt össze, hiszen az első adóslevél még 1552-ben írattatott meg Krakkón, ahol Han testvérével, a stájerországi Wolf Hannal járt üzleti úton. A további tartozásokról 1555 októberében, 1557 februárjában és márciusában születtek adóslevelek, melyekből kiderül, hogy a tartozások egy részét már rendezték, azonban mintegy 1900 lengyel forintnyi összeggel még továbbra is adósok maradtak. Arra, hogy ezt a maradék adósságot mikor törlesztették, a kassai levéltári források között nem találtam adatokat - elképzelhető, hogy a tartozást Krakkón fizették meg -, az viszont a forrásokból kiderült, hogy Han és Köleséri között a korábbi kereskedőtárs-kapcsolat megszakadt, egymással elszámolási vitába keveredtek és éveken át pereskedtek.
A Gutetherek az említetteken kívül még két üggyel kapcsolatban tűnnek fel a városkönyvben a vizsgált periódusban, először akkor, amikor 200 forintot kér számon egy kassai polgáron Jorg Gutether, majd amikor egy hordó kalap ára miatt keveredik elszámolási vitába az eperjesi Michael Ilggel.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
