Új tanulmány az emberiség afrikai származásáról
2005. november 3. 10:30
Amerika csak az utolsó állomás volt a népesedés folyamatában; Afrika jelenti az emberiség bölcsőjét. A legelterjedtebb elméletet újabb tanulmány bizonyítja.
<
Sohini Ramachandran, a kutatócsoport vezetője a Discovery News kérdésére elmondta: "a genetikai különbségekre jellemző, hogy a földrajzi távolság növekedésével maguk is megnőnek, vagyis minél kisebb a távolság két populáció között, annál nagyobb a valószínűsége, hogy génállományuk hasonlít egymásra." A biológusok a jelen vizsgálat során az emberi örökítőanyag összehasonlításával jöttek rá, hogy az első emberek, az "anya-kolónia" tagjai Afrikából származnak.
Ramachandran, aki a Stanford Egyetem Biológia Tanszékén írja doktoriját, röviden így vázolta fel a vándorlás és terjedés több tízezer évet igénybe vevő folyamatát: alapul vettük, hogy az "anya-kolóniából" idővel kivált egy kisebb csoport, elvándorolt és egy új populációt hozott létre. Majd miután ennek az új lakosságnak is nagymértékben megnőtt a létszáma, megismétlődött az előző folyamat. Újabb és újabb népcsoportok alakultak ki egymástól kisebb-nagyobb távolságra, de egyre távolabb az eredeti kiindulási helyszíntől - így népesült be a Föld. Az egyes, újonnan kiváló elemek, az anya-kolónia egyre kevesebb jellemzőjét hordozták magukban, míg elérjük Dél-Amerikát, ahol a lehető legkisebb a genetikai változatosság. Az egyetlen kivételt ezen a területen a maják jelentették, akik az európaiakkal keveredve színes génállományra "tettek szert".
A tanulmány további érdekessége a pakisztáni hegyekben élő kalash népcsoportra vonatkozik. Bár a vizsgálat nem támasztotta alá a népnek azt a hiedelmét, miszerint Nagy Sándor leszármazottai lennének, megállapította azonban, hogy genetikailag mindenképpen különböznek a környék többi lakójától. Az Afrikában élő mbuti pigmeusok és a szan népesség - amelyek ma is vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak - jelentheti Ramachandran szerint biológiai értelemben a legközelebbi kapcsolatot az ősi, de már modern emberrel.
Jorde kijelentése tovább árnyalja a képet. Mivel - állítja - az anatómiailag modern ember Afrikában jelent meg először, így arról sem szabad elfelejtkezni, hogy egyszerűen több ideje volt arra, hogy genetikailag minél több variócióban fejlődjön ki azon az egy helyszínen.