A csillagok jelezték Delphoi szertartásait
2005. szeptember 19. 10:05
Hésziodosz híres kalendáriuma és csillagászati térképek vezették rá a kutatókat, hogy az állandó naptárak előtti korban miként tudott mindenki időben eljutni Delphoiba.
<
Csillagászati megfigyelések
|
A holtak jósdája Elszámolták a marathóni futás idejét Egy szökevény nap nyomában Kiállítják a világ legrégibb csillagtérképét 330 éve alapították a greenwichi csillagvizsgálót |
Elméletük kiindulópontjaként a professzorokból, kutatókból és diákokból egyaránt álló csoport tagjai azt állítják, hogy a földművesek a korábban megfigyelt és kalendáriumukban lejegyzett asztronómiai jelek alapján tudták megállapítani, hogy az év mely szakában járnak. Alun Salt, a kutatásban részt vevő posztgraduális képzésben tanuló diák szerint: "Kutatásunk alapja Hésziodosz Munkák és napok című munkája volt, mely az i.e. nyolcadik században keletkezett, és azt írja le, hogy az adott mezőgazdasági munkákhoz a csillagok állása alapján melyik az év leginkább megfelelő időpontja." Hésziodosz munkájának asztronómiai része a kutatók szerint ugyanis a korábbi néphagyomány írásos rögzítése volt.
"A könyv az Apollónnak szánt áldozat időpontjára azt a periódust jelöli meg, mikor egy különleges csillagkép először jelenik meg a reggeli égbolton. Mivel korábban elég sokat szenvedtem az álmatlanságtól, sokat néztem az éjszakai csillagképeket. Ekkor vettem észre, hogy a Delfin-csillagkép december végén-január elején jelenik meg a keleti égbolton: ez pedig pont az az időpont, mikor a városok Delphoi Apollónnak áldoztak. Ekkor arra gondoltam: lehetséges lenne hogy a Hésziodosz által leírt rituális események is ugyanezt a csillagképet használták? A probléma ezzel mindössze annyi volt, hogy Delphoiban nem ekkor áldoztak, mert a jósda naptára a többi város naptárához képest egy hónapos késében volt. Ennek oka pedig a templomot határoló sziklákban keresendő."