Máig ellentmondásos XII. Pius személye
2005. szeptember 1. 10:00
Nemzetközi konferenciát rendeztek Olaszországban a pápa második világháborús szerepéről megjelent könyv kapcsán kirobbant vita miatt.
<
A jezsuita szerző könyvében visszautasítja Cornwell vádjait, melyek szerint XII. Pius azért jelentéktelenítette el a Holokausztot, mert német érzelmű volt, és mielőtt pápa lett volna, ő is aktív része volt az európai antiszemita köröknek. Blet nyilvános újságcikkekben is megtámadta Cornwell könyvének hitelességét, mondván: "Csak egyvalaki lát tisztán, és ő (mármint Cornwell) nem történész". "Nem is vitás, hogy Pius kedvelte a németeket, de az már valami mást jelent, ha azt mondjuk, hogy szerette a nácikat" - mondta Blet.
A Vatikán a mai napig erőteljesen elutasítja a második világháború alatt is regnáló XII. Pius személyének bármilyen kapcsolatát az antiszemitizmussal és a náci-szimpatizánsokkal. "Biztos nem volt antiszemita. Segített a zsidókon" - mondta a konferencián a könyv szerzője, Pierre Blet atya, a korszak vezető vatikáni történésze.
A beszédében mind Blet atya, mind pedig az utána következő Pio Laghi bíboros megismételte a Vatikán hivatalos álláspontját, mely szerint Pius azért nem állt ki nyíltan a zsidók mellett, mert attól félt, hogy akkor Hitler a katolikusokat azért üldözné, mert segítik a zsidókat. "XII. Pius nyilvános csendje valójában azokat a vatikáni nagykövetségeken és püspökségeken szervezett titkos tevékenységeket rejtette, mely az embermentéseken kívül a deportálások leállítására irányultak" - mondta a francia jezsuita Blet. Szerinte ugyanis a pápa a színfalak mögött minél több zsidót próbált megmenteni, és szenvedett az érzéseitől, melyet azonban nem mondhatott el senkinek. Ezért dokumentumokkal is igazolható, hogy a Vatikán diszkrét aktivitása több zsidót is megmentett, akiknek a számát egy izraeli történész korábban 850000-re tette, és a zsidó vezetők e miatt mondtak köszönetet a pápának a háború végén.
A jezsuita történész szerint az is problémát jelenthet, hogy a Vatikánban nem rendelkeztek olyan információkkal, melyből biztosan lehetett volna tudni, hogy mit terveznek a németek a hatmillió zsidóval.
A kérdés azonban ma is összetett: a zsidó szervezetek évtizedek óta kérik, hogy nyissák meg a vatikáni levéltárat külső történészek előtt is, hogy az ott lévő anyagot ne csak saját kutatóik tanulmányozhassák és értékelhessék. A legutóbbi ilyen kérést júliusban adták át az új pápának, de valószínű, hogy most is elutasítják majd őket, és a vatikáni levéltár titkai továbbra is ismeretlenek maradnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
