175 éve fedezte fel Faraday az indukciót
2006. augusztus 29. 12:30
Százhetvenöt éve, 1831. augusztus 29-én fedezte fel Michael Faraday angol fizikus a mágneses tér elektromos hatását, az indukciót.
<
A borostyántól az ívfényig
Már a régi görögök is tudták, hogy a borostyánkő dörzsölve feltöltődik, és villamos szikra formájában kisül. A jelenséget - a borostyánkő elektron nevéről - elektromosságnak nevezték el. A 18. században sokan kutatták a jelenséget, de akkor még nem gondolták, hogy villamosságot folyamatosan is lehet termelni. 1733-ban ismerte fel a francia Du Fay, hogy némely testek dörzsölés után vonzzák, mások taszítják egymást. Ő még úgy vélte: kétfajta, üveg- és gyanta-elektromosság van, mindkettő folyadék, amely a dörzsöléstől a testek felületére szivárog. 1745-ben a holland Musschenbroek fonalra vascsövet függesztett, amelyet forgó üveggömb révén töltött fel villamossággal. A cső végén egy drót üvegedénybe vezette a töltést, s bár a tudóst megütötte az áram, az általa feltalált leideni palack összegyűjtötte az elektromosságot - ez volt az első kondenzátor. Később az edényt kívül-belül fémfóliával vonták be, e kiváló töltés-tárolóval egész Európában kísérleteztek.|
Franklin villámot hárít |
|
Volta felvillanyozódva  |
Még abban az évben az angol Nicholson és Carlyle a Volta-oszloppal oxigénre és hidrogénre bontotta a vizet - a tudományos világ nagy megrökönyödésére, mert a víz addig őselemnek számított. 1802-ben fedezték fel az ívfényt, bár ezt világításra csak jóval később tudták felhasználni. Oersted dán fizikus 1820-ban észlelte először, hogy a mágnestű az elektromos áram hatására kitér, s a mágneses erővonalak körbejárják a vezetéket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
