175 éve fedezte fel Faraday az indukciót
2006. augusztus 29. 12:30
Az elektromágnestől az indukcióig
A francia Ampere felismerte, hogy ennek visszafelé is működnie kell, a mágnes elmozdíthatja az áramot vezető drótot. Arago viszont felfedezte az elektromágnest, áram segítségével tett mágnesessé egy acéltűt. Ezt William Sturgeon fejlesztette tovább, lágyvas magra tekert huzaljával, amely csak akkor vált mágnessé, ha folyt benne az áram. Az amerikai Henry jött rá, hogy egy vasmag köré tekert, egymástól szigetelt több sor dróttal erősebb elektromágnest kap. Jedlik Ányos 1828-ban ismerte fel, hogy elektromágneses vezetékkel egy másik körül folytonos forgó mozgást hozhat létre, s így feltalálta a villanymotort.
Michael Faraday Oersted és Ampere nyomán épített elektromotort, amely a villamos-energiát mechanikai munkává alakította. A villamosságot ekkor anyagi fluidumnak vélték, amely vízként folyik a vezetékben, Faraday viszont erőnek vagy rezgésnek tartotta, amely a vezetőben keltett feszültségek révén halad tovább, de nem tudta igazolni elképzelését.
Faraday 1831. augusztus 29-én egy gyűrű alakú lágyvasra egymással szemközt két tekercset csévélt, és az egyiket galvántelephez kapcsolta. A másikban az árammérő nem jelzett áramot, be- és kikapcsoláskor azonban a műszer mutatója kilengett. Ez arra utalt, hogy az elektromos tér változása hozza létre a mágneses teret, amely a második drótban áramot indukál - így fedezte fel a mágneses tér elektromos hatását, az indukciót. Később egy tekercs belsejében rúdmágnest mozgatva is áramot állított elő, egy patkómágnes sarkai közt mozgatott tekercse is áramot jelzett, majd a mágneses sarkok közt forgó rézkorong tengelye és széle közt is áramot mért.
Ezzel egyidőben Amerikában Joseph Henry is felfedezte a mágneses áramfejlesztést, a hírnév és a dicsőség Faraday-é lett, őt tekintik az elektromosságtan megalapítójának.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)
- A borostyántól az ívfényig
- Az elektromágnestől az indukcióig