Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Koestler, Arthur

2005. szeptember 5. 12:57

<

Az író 1905. szeptember 5-én látta meg a napvilágot Budapesten. "Tény, hogy abban a pillanatban jöttem a világra, amikor az Ész Korszakára éppen ráborult a sötétség" - írta később önéletrajzában. Családja 1919-ben Bécsbe költözött, ahol ő elektrotechnikát és pszichológiát tanult. Egyetemi tanulmányait megszakítva, 1926-ban - cionistaként - kivándorolt Palesztínába. Itt születtek első riportjai, az iraki királlyal készített interjúja ismertté tette nevét. 1929-től Párizsban, majd Berlinben élt, 1931-ben a Német Kommunista Párt tagja lett. Ugyanabban az évben részt vett a Zeppelin léghajó északi-sarki expedíciójában. 1932-ben a Szovjetunióba költözött.

1933-ban Bécsen keresztül Budapestre utazott, hogy szüleit meglátogassa. Itt Németh Andor révén megismerkedett Karinthy Frigyessel és József Attilával is. 1934 és 1939 között angol lexikonok munkatársa, titokban a párizsi antifasiszta központ aktivistája volt. A spanyol polgárháború idején eljutott Franco főhadiszállására és leleplezte a német-olasz katonai segítséget. Később elfogták és halálra ítélték, száz napot töltött a siralomházban. Ennek eredménye a Spanyol Testamentum című műve és szakítása a kommunista párttal. Végül nemzetközi tiltakozás szabadította ki.

1938-ban kilépett a kommunista pártból és élesen szembefordult a kommunizmussal. Az antikommunizmus legnagyobb, s legjelentősebb szellemi képviselői közé tartozott. Íróként és szónokként hirdette azt a nézetet, hogy a bolsevizmus győzelme kultúránk bukását jelentené. 1939-ben jelent meg első politikai regénye, a Gladiátorok, amelyben a Spartacus-felkelés leveréséről írva negatív választ adott a forradalom emberséggel való megvívhatóságának a kérdésére. A háború kitörése után a franciák több hónapra internálták. A Molotov-Ribbentrop-paktumot követően írta meg Sötétség délben című nagyhatású antikommunista regényét. A háborúban az angol hadseregben harcolt.

1945-ben barátságot kötött George Orwell-lel. A Sötétség délben francia kiadása hozta meg számára a világhírt 1945-ben. A jógi és a komisszár című, 1945-ben megjelent esszégyűjteményében Gandhit és Lenint állította szembe egymással. 1952-ben és 1954-ben jelent meg két önéletrajzi kötete. 1954 és 1956 között a halálbüntetés eltörléséért hadakozott. Az 1956-os magyar forradalom leverése után oroszlánrésze volt a bebörtönzött magyar írók megmentéséért küzdő nemzetközi mozgalomban. Kapcsolatot teremtett az 56-os forradalom leverése miatt Nyugatra menekült magyar írókkal, s lapjuk, a londoni Irodalmi Újság 1957. október 23-i számába A század párbaja című cikket írta. Dominánsan antikommunista korszaka 1956-57-ben érte el csúcspontját. 1976-ban jelent meg a zsidóság állítólagos kazár múltját taglaló könyve A tizenharmadik törzs címmel. 1983. március 3-án feleségével együtt lett öngyilkos Londonban. 

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Koestler, Arthur

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra