Megrongálták a Duna-parti cipőket
2005. július 26. 10:00
Megrongálták a nyilasterror áldozatainak Duna-parti emlékhelyét, a rendőrség lopás miatt nyomoz, rasszista indítékra utaló adat nincs - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóügyeletese.
A Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszon három hónapja felavatott "Cipők a Duna-parton" elnevezésű kompozíció a nyilasterror idején a folyóba lőtt embereknek állít emléket. Pauer Gyula Kossuth-díjas szobrászművész alkotása hatvan pár korhű, vasból készült lábbeliből áll, melyeket a parti szegély terméskövére erősítettek.
Az emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: "Az 1944-45-ben nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án". A BRFK sajtóügyeletese a szombati Népszabadság információját megerősítve az MTI-nek elmondta: hétfőn szereztek tudomást a bűncselekményről. Az ismeretlen elkövetők több cipőt kiemeltek a helyéről, és elvittek, illetve megrongáltak.
Az V. kerületi rendőrkapitányság lopás megalapozott gyanújával nyomoz ismeretlen tettes ellen. Az okozott kár megállapítása folyamatban van - tette hozzá Sass Oszkár. Kérdésre válaszolva hozzáfűzte: a nyomozás eddigi adatai szerint a cselekménynek nincs rasszista motívuma.
Pauer Gyula szobrászművész új vascipőket öntet azok helyébe, amelyeket a nyilasterror áldozatainak Duna-parti emlékhelyéről a napokban ismeretlenek lefeszítettek és elvittek. A tettesek három vascipőt vittek el és egy továbbit is megpróbáltak lefeszíteni - mondta a budapesti emlékművet készítő Kossuth-díjas alkotó hétfőn az MTI-nek. Mint hozzátette, a meglazított, negyedik vascipőt a rendőrségtől kapta meg. Pauer Gyula elmondta, hogy a lopás éppen életmű-kiállítása megnyitásának napján, július 15-én történt, mégpedig nappal. Munkatársa fedezte fel, aki filmet készített a helyszínen. Megemlítette, hogy a pótlást a saját költségén végezteti el, miután az emlékműnek nincs tulajdonosa; az alkotás művészi kezdeményezésre készült. Pauer Gyula levélben kérte, hogy a Fővárosi Önkormányzat vegye birtokba az emlékművet, így azt a későbbiekben a Budapest Galéria gondozná.
(Múlt-kor/MTI)