Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Pauer Gyula életmű-kiállítása a Műcsarnokban

2005. július 18. 10:19

A magyar képzőművészet meghatározó, kivételes alakja, Pauer Gyula Kossuth-díjas művész alkotásaiból nyílt életmű-kiállítás pénteken a Műcsarnokban.

<

A tárlat a nyári kiállítási évad egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik - tájékoztatta az intézmény az MTI-t. A művész a Műcsarnok termeiben állítja ki életműve reprezentatív, átfogó válogatását. A zavarba ejtő munkák már a világ számos országában szerepeltek, New Yorktól Sydneyig. A szobrászként, performerként, díszlet-, jelmez- és látványtervezőként egyaránt ismert művész nevéhez számos köztéri alkotás fűződik, az emlékműszobrászat megújítójaként is emlegetik.

Legismertebb szobrai: az "1956-os sortűz áldozatainak emlékműve"  (Mosonmagyaróvár); az "1848-as forradalom és szabadságharc emlékműve" (Bp., XVIII.ker); a "Szöuli torzó" (Olimpiai park, Szöul); a "Paksi sakkemlékmű"; az "Ebensee-be elhurcolt magyar áldozatok emlékműve"; a "II. világháborús magyar honvédemlékmű" (Mosonmagyaróvár). Pauer Gyula nevéhez fűződik a pesti Duna-parton néhány hónapja felavatott, a folyóba lőtt áldozatok előtt tisztelgő holokauszt-emlékmű: a művész vasból mintázott cipőket.

A 63 éves szobrászakadémikus legmaradandóbb művészi teljesítménye azonban sajátos "pszeudó" művészetének kialakítása. A rendszerváltás előtti években számos munkája váltott ki óriási érdeklődést, botrányt, vagy a hatalom arroganciáját, így több alkotását is megsemmisítették. Így járt a "Villányi pszeudo relief", "A híres nagyatádi pszeudo fa", és a nagyatádi "Tüntetőtábla-erdő" 131 tölgyfa táblája is. Ezek a művek már csak a dokumentációban, illetve a kiállításra készült rekonstrukciók formájában ismerhetők meg.

Színházi munkásságában a magyar színháztörténet olyan korszakos előadásainak volt díszlet- és jelmeztervezője, mint a kaposvári színház 70-es évekbeli időszaka, ahová a közönség az egész országból érkezett Zsámbéki Gábor, Ascher Tamás és Gothár Péter előadásaira. Film-látványtervezőként többször elnyerte a Kritikusok díját, Bereményi Géza Cesar-díjas Eldorádójának, a Hídembernek, Tarr Béla Őszi almanachjának, a Kárhozatnak, a világhírű Sátántangónak is ő volt a vizuális tervezője.

Az augusztus 28-ig megtekinthető kiállításhoz vetítések és más rendezvények kapcsolódnak.

(Múlt-kor/Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Pauer Gyula életmű-kiállítása a Műcsarnokban

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra