40 éve adták át a Mont Blanc-alagutat
2005. július 15. 14:17
Negyven éve, 1965. július 16-án adták át a francia és az olasz államelnök, Charles de Gaulle és Giuseppe Saragat jelenlétében a Mont Blanc-alagutat.
<
A Mont Blanc-alagút 11 600 méter hosszával építésekor a világ leghosszabb, 1995-ben ötödik leghosszabb közúti átvezetése volt (az első a svájci Szent Gotthárd-alagút, 16 322 méterrel). A 8,15 méter széles, 5,98 méter magas, kétszer egy sávos úton óránként 660 jármű haladhatott át, a tényleges forgalom naponta 5-7 ezer jármű volt, a sebességet közlekedési lámpák szabályozták. Az alagút lehetővé tette a téli átkelést az Alpokon, a hágókon átvezető utakhoz képest 1,5 óra megtakarítást jelentett. Az éves forgalom hamar elérte a 2 millió járművet, noha egy személykocsi átkelése 193, egy kamioné 960 frankba került.
Az alagút fennállása óta 15 tűzeset volt, a legnagyobb baleset 1999. március 24-én történt, amikor egy lisztet és margarint szállító belga kamion az alagút közepén kigyulladt, majd felrobbant. A kocsit követő illetve a szembejövő járművek is lángra kaptak, s a helyszínen 1300 fokos tűzdugó alakult ki. A tragédiát fokozta, hogy az utolsó közlekedési lámpa csak kilenc perc múlva váltott pirosra, ezért számos további gépkocsivezető hajtott egyre beljebb.
Összesen 34 gépjármű - 25 teher- és 9 személygépkocsi - égett szénné utasaikkal együtt. 39 ember vesztette életét, a mentés során két tűzoltó is életét áldozta. Az alagút közepén napokon át 500-700 fokos hőség volt, a tüzet csak két nap múlva sikerült eloltani. A bajt növelte a kettős irányítás: míg a franciák a lángok fellobbanásakor a füstelszívásra állították be a ventillátorokat, addig az olaszok a friss levegő beáramoltatása mellett döntöttek. Ez hozta létre az alagút közepén a tűzdugót, amely lángra lobbantotta az összes járművet. Az újabb vizsgálatok szerint a katasztrofális tűz egy autó ablakából kidobott cigaretta miatt keletkezett, a 39 ember halálát a kigyulladt belga kamion hűtőhabjából elszabadult cianid-mérgezés okozta. A legnagyobb baj a menekülőfolyosó hiánya volt, erre ugyanis az építkezéskor még nem is gondoltak.
Minden száz méteren füstérzékelőket helyeztek el, s több ezer hőérzékelőt, tűzriasztót és kamerát is felszereltek a boltozatra. A tűzoltóegységek mindkét kijáratnál folyamatosan készenlétben állnak, az alagút működését számítógépes hálózattal ellenőrzik. A tehergépkocsik a közlekedés biztonsága érdekében óránkénti váltásban csak egy irányban haladhatnak, így a 70 km/órás sebességkorlátozás miatt egy óra alatt legfeljebb 90 kamion jut át, a környezetszennyező és veszélyes rakományú járműveket eleve elterelik.
A felújított alagutat 2002. március 9-én nyitották meg újra, fokozatosan egyre nagyobb teherjárműveket engedve be. A környéken lakók és a környezetvédők sorozatosan tiltakoztak, mivel szerintük a "bádoglavina", a kamionok áradata erősen rontja az Alpok levegőjét. Emiatt elvi megállapodást kötöttek, hogy 2015-ig tehermentesítő vasútvonalat építenek Lyon és Torino közt - ám addig az alagút teherforgalma több mint kétszeresére is emelkedhet.
Két hónappal a Mont Blanc-eset után az osztrák Tauern-alagútban 12 ember lett tűzvész áldozata. Bár a katasztrófák után Európa-szerte megszigorították az alagutak biztonsági előírásait, 2005. június 4-én a Franciaország és Olaszország közti, 12 895 méter hosszú Fréjus-alagútban is tűz ütött ki, itt a két halálos áldozatot követelő baleset oka két teherautó összeütközése volt.
(Múlt-kor/Panoráma)
Támogasd a 
szerkesztőségét!
