Készül Irak legújabb régészeti térképe
2005. június 23. 13:03
A felméréssel a szakemberek célja a háborús sebek mértékének megállapítása és a fosztogatások megakadályozása.
A helyszínen tartózkodó brit régészek irakiakat képeznek ki, miközben készítik az ország teljesen új digitális térképét, hogy megvédjék az ősi helyszíneket és lelőhelyeket a folyamatosan tartó széleskörű fosztogatásoktól. A több ezer sumér palota, asszír zikkurat és bronzkori településen zajló ásatás területének védelme kiemelt fontosságú: a háború óta ugyanis nem folynak az ásatások, a régészcsoportok hazautaztak, és a közbiztonság jelenlegi szintje mellett nincs remény azok újraindulására: így a félig feltárt területek kiváló terepet jelenthetnek a fosztogatóknak. Az is komoly problémát jelent a britek szerint, hogy ezek az esetek eddig nem kaptak visszhangot: a múzeumok kifosztása a háború alatt csak egy epizódját jelentette a rablásoknak, melyek azóta sem maradtak abba.
"Az i. e. 3000-4000 közötti periódusból származó bronzkori régészeti helyszínek az ország minden területére kiterjednek - amerre csak ellátunk, és tudomásunk szerint a legtöbb máig feltáratlan. A holdbéli hegyekhez hasonlító sírdombok felszínén csak arab temetőt találni, ám ha mélyebbre ásunk, egész a bronzkorig találunk leleteket. Most az összes ilyen helyszínt fosztogatják, így lassan minden kulturális emlék eltűnik. Irak volt a nyugati civilizáció bölcsője".
Az English Heritage a rablások megakadályozására nemzetközi kampányba kezdett, melynek során a Getty Conservation Institute és a World Monument Fund segítségével, iraki részvétellel és a legkorszerűbb technológiákkal - GPS-térképek, lézeres földmérés, műholdas képkészítés - elkészítik Irak legújabb archeológiai térképét. A munkálatok központja Jordániában van - tekintettel az Irakban a külföldieket fenyegtő veszélyre. Sok iraki régész is dolgozik az English Heritage irányítása alatt: sokan közülük Szaddám Husszein alatt Babilon rekonstrukcióján munkálkodtak, míg mások akkor munkát sem kaphattak, lévén siíta vallásúak, vagy kurdok. Most mindannyian együtt dolgoznak azért, hogy mentsék ami menthető - és újra felépítsék Irak történelmi örökségét.
A World Monument Fund szerint Irak legutóbbi régészeti felmérése során 10000 lelőhelyet állapítottak meg az országban. A mostani - digitális formában is elérhető - felmérés reményeik szerint az egész országra kiterjed majd, és valószínűleg alapossága miatt jóval több helyszínt jelenít meg, melyeket a rablások miatt valószínűleg csak így tudnak megőrizni majd az utókornak. A lelőhelyek védelme ugyanis egyelőre megoldatlan: talán majd az olasz és lengyel csapatok által kiképzett új rendőrség segíthet ebben, de ennek időpontja még ismeretlen.
Azonban nem csak a régészeti, hanem a kulturális örökség más részei is pusztulnak. Ilyen értékeket jelentenek például a Bagdadban 19. században felépített lakóházak, melyek falait fémrudakkal erősítették meg. Ezeket most csak azért rombolják le, hogy hozzájuthassanak a falakban rejlő fémhez.