Az őrökről leszedett német egyenruhában szöktek meg az amiens-i börtön foglyai
2024. szeptember 13. 09:05 Múlt-kor
Leomlanak a falak
A bevetést először február 10-re időzítették, de végül el kellett halasztani a rossz időjárás miatt. Február 18-án azonban kénytelenek voltak felszállni a gépek, mert nem maradt több idő a várakozásra.
Az időjárás így sem kedvezett a pilótáknak, mivel erős szél mellett a tájékozódást megnehezítette az erős hóesés és az alacsony felhőzet.
Ennek eredménye volt, hogy a 21. és a 464. századból összesen három gép visszafordult. A kísérő vadászokból három pedig szintén a rossz időjárás miatt fordult vissza, mert nem találták meg a bevetésre indult gépeket.
Az amiens-i börtön a támadás után
A gépek 15 méteres magasságban repültek át a La Manche csatornán, majd a partot elérve felemelkedtek 1500 méterre, és így közelítették meg Amienst. Észak felől érkezve támadták meg a börtön 12:01-kor.
A 487. század kezdte a bombázást az épület keleti és északi falát célozva, miközben társaik az amiens-i pályaudvar felé repülve terelték el a németek figyelmét. A 464-esek folytatták a támadást, előbb az étkezőt rombolva le, majd a főépületre dobtak bombákat.
Pickard, miután látta, hogy sikeresen végrehajtották a támadást, és a börtönből elkezdődött a menekülés, visszaküldte a 21. század gépeit. A 464. század azonban súlyos harcokba bonyolódott a légvédelemmel, és az időközben a helyszínre érő német vadászgépekkel. Ian McRichie, a 464. század parancsnoka találatot kapott.
A navigátora meghalt, míg a pilótának fél kézzel kellett kényszerleszállást végrehajtania. Pickard a társa segítségére sietett, és lelőtt egy német vadászgépet, de egy másik német gép eltalálta a Mosquito függőleges vezérsíkját.
Pickard Sant-Gratien közelében csapódott a földbe, és a lezuhant gép azonnal lángra lobbant. A helyi lakosok megpróbáltak segíteni, de a súlyos tűz miatt csak a pilóta és a társa holttestét tudták kihúzni a roncsok közül.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
