Az eső istennőivé váltak a nővérek, akik Vietnám első szabadságharcát vezették
2021. június 3. 12:59 Múlt-kor
Habár európai füleknek valószínűleg nem mond sokat a Trưng nővérek neve vagy a Kr. u. 40-es évek elején zajlott szabadságharcuk története, a két harcos szellemű nő olyan nemzeti hősnek számít Vietnámban, mint Jeanne d'Arc Franciaországban. Az idősebbik nővér egyben az ország első női uralkodója is volt.
Kivételezett helyzetű „hercegnőkből” lázadók
Trưng Trắc és húga, Trưng Nhị az általuk vezetett harcok előtt idilli életet éltek: a mai Vietnám északi részén, a Vörös-folyó deltája körül található Giao Chỉ tartomány kormányzójának lányaiként nem szűkölködtek semmiben, és státusukból kifolyólag az irodalomban és a harcművészetekben is képzettek voltak.
Édesapjuk azonban idegen hatalmat szolgált: a Kr e. 111 óta a térséget megszálló, Han-dinasztia vezette Kínát, amely helyi arisztokratákon keresztül kormányozta a mai Vietnám északi térségét. Az idősebbik nővér, Trưng Trắc is egy hasonló férfihoz, Thi Sách-hoz, a szomszédos Chu Diên tartomány kormányzójához ment feleségül.
Mindazonáltal nem a házasság jelentette a nők egyetlen lehetőségét: elmondható, hogy a korabeli délkelet-ázsiai társadalmak sok szempontból haladóbbak voltak, mint a Han-dinasztia uralta többi területén élők, mivel a nők saját jogon is hasonló birtok- és öröklési joggal rendelkeztek, mint a férfiak. A nők e megbecsültsége fontosnak bizonyult a későbbiekben.
A tartományokat uraló vietnámi arisztokraták hajlandók voltak együttműködni a kínai hatalommal, amíg az nem korlátozta túlzottan saját hatalmukat. Amikor azonban a megszállók egyre magasabb adókat vetettek ki a sóra, illetve elvárták a vietnámi hivatalnokoktól, hogy kenőpénzt fizessenek nekik a mindennapi ügyekben, a helyi arisztokrácia körében ellenállás bontakozott ki.
A mozgalom egyik fő alakja Thi Sách volt, akit a kínaiak ezért nem csupán őrizetbe vettek, de addig példátlan módon tárgyalás nélkül ki is végeztek.
Rosszul számoltak azonban a Han-dinasztia helyi végrehajtói, amikor úgy gondolták, ezzel elejét veszik a vietnámi ellenállásnak: a férfi szerepét felesége, Trưng Trắc és annak húga, Trưng Nhị vették át, és a jogtalan kivégzést övező közfelháborodást kihasználva arisztokrata szervezkedésből valódi népfelkeléssé szélesítették a konfliktust Kr. u. 40-ben. A források szerint maga Trắc szerezte azokat a hosszú, hazafias költeményeket, amelyek ebből az időszakból maradtak fenn.
A feudális alapon szerveződött felkelő sereg (minden törzsfőnök, illetve földbirtokos lehetőségeihez mérten állított ki katonákat) 80 000 fősre duzzadt, és a térségben lévő 65 kínai erősséget sikeresen bevette, a kormányzókat felügyelő kínai helytartókat pedig elüldözte.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
