Az „erdei iskolák” eredetileg a tuberkulózis elleni küzdelmet szolgálták
2020. augusztus 3. 17:36 Múlt-kor
A kinti tanítás öröksége
A mozgalom népszerűvé válásával mind Európában, mind Amerikában vezető építészek láttak neki olyan iskolaépületek tervezésének, amelyek tükrözték a szabad levegőn oktatás eszméjét.
Az egyik leghíresebb – és legradikálisabb – példa az a teraszos beton- és üvegkonstrukció volt a hollandiai Amszterdam szívében, amelyet Jan Duiker épített 1927-ben.
A szabadtéri iskolák többségével szemben Duiker a teljesen egészséges gyermekekre is ki kívánta terjeszteni a szabad levegőn való oktatás előnyeit.
A tengerentúlon a leghíresebb ilyen példa Los Angelesben jelent meg, amikor Richard Neutra kísérleti szárnyakat épített a Corona sugárúti általános iskolához: ezekben a tantermek mindegyike legalább két oldalról a szabadba nyílt, és az egyik fal teljesen üveg volt, amelyet elcsúsztatva ki lehetett nyitni.
Az 1940-es évek második felétől az orvostudomány fejlődésével – különösen az egyre hatékonyabb antibiotikumok, mint például a sztreptomicin felfedezésével – a tuberkulózis viszonylag hamar megszűnt népbetegségnek lenni, ezzel pedig a szabad levegőn tanítást támogató mozgalmak is hamar elhaltak.
Kétségtelen azonban, hogy napjaink természetközeli iskolai programjai – köztük a hazánkban is erdei iskolának nevezett, széles körben elterjedt különleges programok – sokat köszönhetnek indirekt módon is a tuberkulózis elleni küzdelem hagyományának.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
