Az első aranykor: Budapest a századfordulón és a millennium idején
2020. július 6. 16:49 Pesti Monika
A Nagykörúti villamos
„A főváros ismét egy nevezetességgel gazdagodott: villamos vasútja van. Egy ideig csak próbaképen rövid darabon, az osztrák-magyar államvasút pályaházától a királyutczáig van kiépítve, de reméljük, nemsokára körül fogja futni a várost a nagy körút egész hosszában” – tudósított a Vasárnapi Újság 1887. december 4-én.
A villamos annak idején még nagyon szokatlan jelenség volt: „A villamos vasút még a tudomány emberére nézve is meglepő valami. Látszólag nem hajtja semmi. Ló nem húzza, gőzgép nincs elébe fogva, nem fűtik, nem etetik, csak magok az utasok kocsijai vannak egymás mellé kapcsolva, és mégis gyorsan, egyenletesen szalad az egész.”
A város belterületén a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a felsővezeték építéséhez nem járult hozzá, ezért más megoldást kerestek. Felmerült a bécsi villamos példája, ahol az áramot maguk a sínek vezették, ez azonban balesetveszélyes lett volna, a sínek korláttal való elkerítését pedig zavarónak találták. Ezért egy egészen új rendszert dolgoztak ki: „A villamos áramot egy vasrúd vezeti, mely a földbe van sülyesztve (…). A kocsiból egy pózna nyúlik le, s a sin között leér egészen ehhez a vasrudhoz, s onnan a villamosságot a kocsiba vezeti.”
Az Andrássy út és a kontinens első földalattija
A belvárost a Városligettel összekötő sugárút gondolata már a reformkorban felmerült. A Király utca biztosította a kapcsolatot a Városliget felé, de kisiparos-kiskereskedő világával nem felelt meg a kor elképzeléseinek. Jól érzékelhetjük ezt a Vasárnapi Újság cikkéből is: „Lesz tehát egy út mégis a városligetbe, melyen a szabad levegőt kereső városi ember nem fog a sajtos boltok és nyersbőr-raktárak illata által szagérzéke ellen intézett attentátumoknak kitétetni.”
A Sugárút építését későbbi névadója, Andrássy Gyula is támogatta, aki személyesen is láthatta a párizsi nagy városépítési műveleteket. A munka bontásokkal kezdődött, amit a már idézett cikk szerint csak üdvözölni lehetett, mivel „a legrondább házak tömkelege” állt itt. Az Andrássy utat az Oktogon és a Körönd osztja három szakaszra. A legbelső részén többemeletes épületek állnak, a középső szakaszon már szervizutak és fasorok is vannak, az út legkülső részén pedig a zárt sorú beépítés előkertes villáknak adja át a helyét.
Az Andrássy út kiépülése után felmerült a tömegközlekedés kérdése is. A felszíni megoldás ellen szólt, hogy úgy gondolták, „az Andrássy-utat előkelő jellegétől megfosztani nem szabad és azt sétakocsikázásnak és a sport egyéb nemeinek kell fönntartani”. Ezért földalatti vasút építését határozták el a kontinensen elsőként. Egy teljesen új konstrukciót alakítottak ki: míg a londoni földalatti 25-30 méter mélyen haladt, a budapesti közvetlenül az utcaszint alá került, hogy a fárasztó lépcsőmászást a minimálisra csökkentsék.