Az éhezéssel és a betegségekkel is szembe kellett néznie a brit katonáknak Burmában
2024. szeptember 1. 16:05 Múlt-kor
A vég
Március 24-én kettős veszteség érte a műveletet: a nyugat felől szárazföldön közeledő, teljesen kimerült 16. dandár nem tudta a japán erősítésekkel is megtoldott Indaw városát bevenni, ezért a dandárt légi úton evakuálták.
Ugyanezen a napon Wingate az indiai Imphalba repült, a visszafelé úton azonban az őt szállító amerikai B–25-ös bombázó viharba keveredett, és lezuhant – nem voltak túlélők.
Wingate helyére Joe Lentaigne dandártábornok került, akivel a katonák nem voltak megelégedve – bár Wingate-et számukra vélhetően senki sem helyettesíthette volna.
Orde Wingate (jobbra) és egy másik tiszt egy topográfiai térképet tanulmányoz a Chindit hadművelet elindítása előtt.
Áprilisban új parancs érkezett: az egységek északabbra egy új, „Blackpool” nevű erődítményt alakítottak ki május elején.
A korábbi állásokkal szemben ez azonnal intenzív támadás alá került, és 17 napi folyamatos harc után fel kellett adni.
A chindit dandárokat további kisebb műveletekre alkalmazták a nyár során, azonban itt is óriási arányban voltak kimerültek, éhesek és betegek a katonák.
A dandárok 1396 halottal és 2434 sebesülttel számoltak, a katonák több mint felét pedig kórházban kellett speciális tápláló étrendre fogni legyengültségük miatt. Miután 1944. augusztus 27-én az utolsó chindit is elhagyta Burmát, az egységet 1945 februárjában felszámolták. Sok katonáját a brit indiai hadsereg más egységeibe integrálták.