Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Az egzotikumok földje: így lett semmivé a titokzatos Senki szigete

2020. augusztus 23. 08:28 Jamrik Levente

<

Amíg a szultán vissza nem kéri

1717 augusztusában a császári osztrák és magyar csapatok visszafoglalták a szigetet, majd Savoyai Jenő utasítására Bánát új kormányzója, Claudius Florimund Count von Mercy tábornok egy hatszögű „Vauban”-stílusú erődöt építtetett a közepére, amelynek négy nagy bástyáját a hadsereg akkori vezéreiről – Károly, Jenő, Mercy és Wallis – nevezték el.

Amint húszévnyi építkezés után elkészült az erősség, a vidini török pasa rögtön ostrom alá vette a vízi várat. Az 1738. május 29-től augusztus 15-ig tartó, több hullámban levezényelt támadások során báró Kehrenberg ezredes kétezer katonájával és 120 ágyújával nem tudta feltartóztatni a túlerőt, így kénytelen volt feladni Ada-Kaleh szigetét.

Az 1739. szeptember 1-jén megkötött belgrádi béke ötödik pontja alapján Orsova és a sziget a török kezén maradhatott, míg a Temesi Bánság közigazgatásilag a császár birtokába került. A török Porta ekkor nevezte át az erősség bástyáit Tekijára, Elisabethre, Verciorovára és Allionra, és ekkor költöztetett muszlim vallású polgárokat a szigetre. 1788 februárjában Bécs ismét hadat üzent Konstantinápolynak.

Az 1789. október 24-től gróf Wartensleben császári altábornagy vezette ostrom során Mehemed Takir aga és 2740 főnyi védőserege 1790. április 16-án kapitulált. Az Új-Orsovára átkeresztelt sziget parancsnokának azonban hiába nevezték ki Haan vezérőrnagyot, a szisztovói béke alapján a sziget változatlanul oszmán fennhatóság alatt maradhatott.

Bő fél évszázaddal később, miután Bem József tábornok 1849. május 16-án megszállta Ó-Orsovát, követeket küldött át Ozman bejhez, a sziget akkori várparancsnokához azzal az üzenettel, hogy a török földre menekült osztrákokat fegyvereztesse le. Bem apó két nap múlva személyesen is tárgyalt a sziget urával, aki megígérte a hadvezér kívánságának a teljesítését. Az 1849. augusztus 24-i mehádiai ütközet után a magyar honvédsereg maradványai és több menekülő politikus, például Szemere Bertalan és Batthyány Kázmér, is itt lépett török földre, miután Ó-Orsova határában elásták a magyar Szent Koronát.

Ada-Kaleh hovatartozása nem volt közömbös az Osztrák–Magyar Monarchiának, hiszen sem Bécs, sem Budapest nem akarta, hogy a török ellen szabadságharcot vívó Románia és Szerbia bármiféle katonai kontingenst helyezzen el ide. Az orosz–török háborút lezáró, 1878. március 3-án megkötött San Stefanó-i béke előírásai szerint Konstantinápolynak az összes dunai szigetre épített erődjét le kellett volna rombolnia és Új-Orsovát pedig átadnia Belgrádnak.

Gróf Andrássy Gyula közös külügyminiszter kezdeményezésére azonban 1878. május 21-én az osztrák–magyar és a török kormány képviselői Bécsben arra jutottak, az erődöt a szerbek helyett inkább a császári és a királyi csapatok szállják meg addig, amíg azt a szultán később vissza nem kéri. A megszálló erő parancsnokává Ferenc József lovag Gröller Albin vezérőrnagyot nevezte ki, aki május 26-án hajnal 3 órakor csapataival el is foglalta a szigetet.

Időközben azonban Ada-Kaleh elveszítette katonai jelentőségét, 1894-ben már csak 1 tiszt és 28 gyalogos katona képezte a sziget magyar helyőrségét az 500 muszlim hitű polgár mellett. Bosznia-Hercegovina annexiójakor gyakran kikötöttek itt a dunai birodalom hadihajói és monitorjai is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Az egzotikumok földje: így lett semmivé a titokzatos Senki szigete

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2024. tavasz különszám: Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra