Az Egyesült Királyság legsötétebb órái fölött állt őrt VI. György
2022. december 14. 09:05 Múlt-kor
„Imádkozom Istenhez, hogy a nagyobbik fiam soha ne nősüljön meg, ne legyenek gyermekei, és semmi se kerüljön Bertie (Albert), Lilibet (a kis Erzsébet) és a trón közé.” V. György brit király (1910–1936) fohászát végülis meghallgatták az égiek, ugyanis a „nagyobbik fiú”, Eduárd inkább egy elvált nőt választott a trón helyett, így öccse, Bertie fejére kerülhetett a korona. Az 1895. december 14-én született Albert (azaz Bertie), akit gyermekkorától kezdve dadogás gyötört, VI. Györgyként lépett a trónra 1936 decemberében.
A szűk családi körben Bertie becenéven szólított fiú a keresztségben az Albert Frigyes Artúr György nevet kapta. Anyai nagyanyja egyáltalán nem kedvelte az Albert nevet, egyik levelében arról értekezett, hogy a gyermek utolsó neve, a György egyszer még elébe léphet a kevéssé kedvelt Albertnek. Bertie gyermekkora nem volt egyszerű: a királyi sarj nyolcéves korától dadogni kezdett, sokat betegeskedett és állandó gyomorpanaszokkal küzdött.
Az ifjú Albert a tengerészeti főiskola elvégzése után egy páncélos cirkálón kezdte tengerésztiszti pályafutását. Az első világháborúban a HMS Collingwood egyik lövegtornyának tisztjeként harcolta végig az egyik legnagyobb tengeri ütközetet, a skagerraki (másképpen jütlandi) csatát, nyombélfekélye miatt azonban több tengeri viadalban már nem vett részt.
Felépülése után a háború utolsó hónapjait a Királyi Légierőnél (RAF) töltötte. A brit királyi család tagjai közül Albert volt az első, aki pilótaigazolványt szerzett. A herceg még egy rekordot mondhat magáénak: mind a ma napig ő az egyedüli brit királyi sarj, aki indult a wimbledoni tenisztornán. Az 1926-os megmérettetés nem sikerült túl hosszúra, ugyanis a férfi párosban induló Albert és társa már az első fordulóban kiesett.
Három király a képen: V. György két fiával (balra Albert, középen Eduárd) és lányával, Mária hercegnővel
1925. október 31-e nevezetes dátum lett a yorki herceg életében. A Brit Birodalmi Kiállítás záróbeszédét ugyanis Albertnek kellett elmondania a Wembley-ben. A fellépés katasztrofálisra sikeredett. A gyermekkorától dadogással küzdő herceg, aki hivatalos megszólalásaikor rendszerint Őfelségének nevezte apját, csak hogy ne kelljen kimondania a nagy nehézséget okozó király szót, többször is belesült a beszédébe, amely igen kínosan érintette őt és a hallgatóságát.
A probléma nemcsak a herceget, hanem feleségét, Erzsébetet is igencsak stresszelte, aki annyira rettegett férje dadogásától, hogy a pohárköszöntők alkalmával rendszerint kifehéredett kézzel szorongatta az asztalterítőket.
Bertie segítségére az ausztrál születésű neves logopédus, Lionel Logue sietett, aki 1926-ban kezelésbe vette a herceget. Az ausztrál rendkívül jó terapeuta volt, mert Albert dadogása egy idő után szinte teljesen elmúlt. Louge kezelései azért is voltak fontosak, mert Albertre, köszönhetően trónörökös bátyja Eduárd nőügyeinek, a közéleti szereplés terén hamarosan újabb kihívások vártak.
V. György 1936 januárjában elhalálozott, így a brit trónt fia, Eduárd örökölte, aki a királyi család aranyifjaként már az 1920-as években is a figyelem központjába került, ugyanis a trónörökös gyakran mutatkozott elit prostituáltak és férjes asszonyok társaságában.
V. György aggódott a korona jó híre miatt, ezért idővel teljes szívvel azt kívánta, hogy Albert kerüljön a trónra Eduárd helyett. Óhaja halála után még nem teljesült: VIII. Eduárd néven az idősebb fiú vette át apjától a hatalmat. Az újdonsült király országlása egy viharos szerelem miatt azonban rövidre sikeredett.
1931-ben ismerte meg jövendőbeli párját, Wallis Simpsont, aki ekkor egy gazdag üzletember, Ernest Aldrich Simpson felesége volt. Az ismeretségből szerelem fakadt, emiatt Eduárdnak választania kellett a korona és az asszony között, a házasságuk ugyanis komoly erkölcsi és jogi akadályokba ütközött.
Az anglikán egyház törvényei ugyanis kimondták, hogy elvált személy nem léphet új házasságra, amíg a korábbi párja életben van. Eduárd, mint az Egyesült Királyság uralkodója – egyben az anglikán egyház feje – nem követhetett el kihágást, ezért 1936. december 11-én bejelentette, hogy lemond a trónról.
Albertet VI. György néven, 1937. május 12-én koronázták meg. Uralkodásának legnagyobb próbatétele a második világháború volt. Az angliai csata idején Londont folyamatosan bombázták a németek, ennek ellenére György és felesége, Erzsébet a brit fővárosban maradt.
1940 szeptember közepén a Buckingham-palota udvarára is bombák hullottak, György király és a királyné pedig kis híján odavesztek. Ennek ellenére az uralkodói pár folyamatosan látogatta a bombázások helyszíneit, lelket öntve a polgárokba.
A yorki hercegi pár Ausztráliában (Brisbane,1927)
Az embert próbáló helyzetekben ismét szükség volt Logue szaktudására, aki a király hivatalos beszédeiből kihúzta a problémás szavakat, és állandóan jelen volt az uralkodó nyilvános szerepléseinél. A beszédterapeutának hatalmas szerepe volt abban, hogy a király a második világháború megpróbáltatásai közepette rengeteg lelkesítő beszédet tudott mindenféle kellemetlen megakadás nélkül elmondani.
A második világháború után VI. Györgynek végig kellett néznie a Brit Birodalom szétesését, többek között India függetlenedését, valamint Írország kiválását a Brit Nemzetközösségből. A második világháború zaklatott évei megviselték az uralkodó egészségét, aki erős dohányosként a felgyülemlő stresszt gyakran cigarettázással vezette le.
1951-ben VI. Györgyöt megoperálták. Bár az orvosok mindent megtettek, a brit uralkodó 56 éves korában, 1952. február 6-án örök nyugalomra szenderült. Helyére lánya, II. Erzsébet került, aki hetven éven át, idén szeptember 8-ai haláláig uralkodott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
