Az eddigi legnagyobb római kori bazilikát tárták fel Izraelben

2021. június 1. 09:43 MTI

A bazilikát korábban, az 1920-as években már megtalálta John Garstang brit régész, majd újra befedte földdel - közölte Rachel Bar Natan, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) ásatásának igazgatója a lappal.

Ez az Izraelben eddig feltárt legnagyobb római kori bazilika, amelyet hamarosan a nagyközönség is megtekinthet az Askelonban található nemzeti parkban. A tengerparttól alig néhány méterre fekvő egykori középület három részből, egy központi teremből, és két oldalsó részből áll.

A régészek szerint nagytermét hatalmas, 13 méter magas márványoszlopok vették körül, melyek oszlopfőit növényi motívumokkal és néhány esetben a római sas szimbólummal díszítették.

A romok betekintést nyújtanak az épület eredeti pompájába. „A bazilikát először John Garstang brit régész fedezte fel az 1920-as években a Palesztin Kutatási Alap expedíciójának élén, de ő ismét visszatemette a maradványokat” – hangsúlyozta Rachel Bar Nathan, aki az IAA megbízásából a jelenlegi ásatásokat vezeti.

Mintegy száz év után ismét kutatni kezdtek ezen a területen, és a bazilika mellett egy kisebb színház (odeon) romjait is megtalálták. „Garstang meghatározta az épület méreteit, és a Kis-Ázsiából importált nyersanyagból készült oszlopokból arra következtetett, hogy Nagy Heródes idején építhették, mert Josephus Flavius korabeli történész leírta, hogy a király oszlopcsarnokot és más épületeket emeltetett ebben a városban”– mondta Bar Nathan.

A rómaiak által az i.e. első század második felében Júdea királyává kinevezett Nagy Heródes hatalmas építkezéseiről is ismert, többek közt a jeruzsálemi zsidó Szentélyt is teljesen átépítette és felújította.

„Amikor feltártuk a bazilikát, rájöttünk, hogy bár az eredeti szerkezet Heródes korára datálható, – ahogy Garstang is gondolta, – de a jelentősebb elemeket, a márványoszlopokat később, az i.sz. 2-3. században építették, a II. Septimius Severus császár korát jellemző stílusban.”

A régészek néhány Heródes-kori érmét is találtak a helyszínen, valamint Severus-kori masszív márványszobrokat, köztük pogány istenábrázolásokat. Ízisz egyiptomi istenséget, akit Tükhé görög istennőként, a város szerencse-istennőjeként mutattak, és Nikét, a görög győzelemistennőt.

Heródes uralkodásának idején Askelon szabad város és híres kereskedelmi kikötő volt. Éltek a városban zsidók, de nem ők alkották a lakosság többségét. Később Askelon római város lett.

A római időkben a bazilika nem vallási jellegű épület volt, hanem a város központjában álló középület, amelyet kereskedelemre, bírósági ügyekre és egyéb mindennapi feladatok ellátására használtak.

A következő évszázadokban a keresztény templomok főként a bazilika szerkezeti elemeit vették alapul. Askelont i.sz. 363-ban elpusztította egy erős földrengés.

A 8-12. században, az Abbászida és a Fátimida kalifátus idején a maradványokat újrahasznosították, újabb ipari létesítmények emelésére.

Az IAA jelenleg a feltárt épületek bemutathatóvá tételén, látogató útvonalak létrehozásán dolgozik, amelyek elérhetővé teszik Tel Askelon, az összes ősi város-réteg maradványainak minden jelentős látványosságát, köztük a világhírű íves kánaáni kaput is.