Az eddig feltételezettnél korábban telepedhettek meg az emberek Gyöngyös környékén

2017. október 4. 15:16

Az első sírokra 2013-ban bukkantak rá a környéken végzett csatornázási munkálatok közben. Az egri Dobó István Vármúzeum tervei között azóta szerepelt a terület feltárása, ami most a gyöngyösi önkormányzat támogatásával végre meg is kezdődhetett. Az Olajbanfőtt Szent János-templom mellett zajló és várhatóan október elejéig tartó feltárás során már eddig is tucatnyinál több sír került elő, és tárgyi leletekre is bukkantak a régészek – számolt be a kutatás eredményeiről a város honlapja. A leletek között egy S-végű hajkarikát és egy gyöngyöt emelt ki Tóth Zoltán, a feltárást vezető régész, aki az utóbbi alapján az Árpád-korra teszi a temető keletkezését.

A templom kerítőfalán belül a kora újkorból származó csontvázakra bukkantak, a két lelőhelyről származó adatok alapján feltételezhető, hogy Gyöngyös és az érintett városrész az eddig ismertnél korábban is lakott hely volt ‒ mondta Tóth Zoltán. A 2013-ban talált csontvázak szénizotópos kormeghatározási vizsgálatai alapján a kerítőfalon túl található legfelső temetkezési réteg a 990 és 1040 közötti időszakra tehető. Ez alatt azonban még további 2-3 rétegre számítanak, amelyek legalább 30 évvel régebbiek lehetnek.

Hiesz György polgármester a helyszínen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: ha szükséges lesz, az önkormányzat jövőre is támogatja majd a munkálatok folytatását, hiszen a város története számára felbecsülhetetlen értékű a feltárással megszerzett tudás Gyöngyös benépesüléséről, első lakóiról. A város ipari parkjában is jelentős feltárási munkák zajlanak, ott ugyanis kelta temetőre és településre bukkantak a szakemberek.