Az amerikai Legfelsőbb Bíróság létszáma sokáig igen változékony volt
2020. szeptember 25. 16:51 Múlt-kor
Konfliktus pártvonalak mentén
Nem telt sok időbe, míg a Legfelsőbb Bíróság összetétele a pártok ügyévé vált. 1801-ben a föderalista párt kongresszusi tagjai ki akarták terjeszteni a szövetségi kormány felügyeletét az államok felett a bírósági rendszer átrendezésével.
A kongresszus végül elfogadta az 1801-es igazságszolgáltatási törvényt, amely új bírói helyeket hozott létre hat bírósági körzet felügyeletére, a Legfelsőbb Bíróság létszámát pedig ötre redukálta. Ezzel együtt megszüntette az „utazó körzeteket”, a bírák nagy megkönnyebbülésére.
A föderalista John Adams, az Egyesült Államok második elnöke 1801. február 13-án írta alá a törvényt, eddigre azonban elvesztette az 1800. novemberi választást legnagyobb politikai riválisával, Thomas Jeffersonnal szemben. A törvény aláírását sokan úgy értelmezték, hogy Adams korlátozni próbálja utóda mozgásterét – nevezetesen elérte, hogy Jefferson kevesebb bírót nevezhessen ki.
Jefferson hivatalba lépését követően visszavonta a törvényt, mielőtt rendelkezései életbe léptek volna. Mivel a Legfelsőbb Bíróság tagjainak megbízatása halálukig szól, a törvény nem távolította el egyikőjüket sem, ehelyett kijelentette, hogy a következő elhunyt bíró helyére nem nevezhetnek ki újat.
A törvény visszavonásával a hat bíró továbbra is utazással töltötte ideje nagy részét. Jefferson pártja, a demokrata-republikánusok (áttételesen napjaink mindkét nagy amerikai pártjának elődje) azonban nem osztották ki a körzeteket, hanem a bírókra bízták, mely körzeteket felügyelik.
Nyugati terjeszkedés
Az elkövetkező 70 év során a bírósági körzetek és a Legfelsőbb Bíróság tagjai közti kapcsolat vált a testület létszámbeli változásainak indokává, illetve ürügyévé. Az Egyesült Államok nyugat felé történő terjeszkedésével – amely új bírósági kerületeket és körzeteket hozott létre – a Legfelsőbb Bíróság tagságát is növelni kellett.
1807-ben Ohio, Kentucky és Tennessee nyugati körzetei gyakorlatilag a rendszeren kívül működtek, mivel az Appalache-hegység miatt nehezen voltak megközelíthetők. Habár egy ideig egyedül is megbirkóztak feladataikkal, az elbírálandó ügyek sokasodásával egyre gyakrabban kérlelték a szövetségi kormányt, hogy integrálja őket az országos rendszerbe.
A kongresszus válaszul 1807-ben létrehozta a hetedik körzetet, és ennek megfelelően egy hetedik helyet a Legfelsőbb Bíróságon is. E helyhez egy különleges törvényi kötelezettség is tartozott: a hetedik körzetet felügyelő bírónak a körzet területén kellett laknia, a felügyeletet elősegítendő. A Legfelsőbb Bíróság történetében egyetlen másik bíróra sem róttak ki soha hasonlót.
30 évvel később, 1837-ben nyolc újabb nyugati állam csatlakozásával Andrew Jackson elnök és a kongresszus két új bírósági körzetet és a hozzájuk tartozó két újabb helyet hozott létre a Legfelsőbb Bíróságon, amely ezzel kilenctagúra bővült. A bíróknak még hosszabb utakat kellett megtenniük az addiginál is nehezebb terepen ahhoz, hogy ellássák feladataikat.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
