Árnyékszékkel megszentségtelenített ókori imahelyet tártak fel
2016. szeptember 30. 10:32 MTI
Egy, az ókorban szándékosan megrongált és megszentségtelenített kapu melletti imahelyet tártak fel régészek egy i. e. nyolcadik századi város ásatásánál Izraelben - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
A Bét Semes nevű várostól délre, a Tel Lakis nevű ásatáson előkerült leletek megerősítették Ezékiás júdai királynak a Bibliában, a Királyok Könyvében leírt vallási reformja tényét, ugyanis alátámasztották, hogy megpróbálta felszámolni a korabeli bálványimádást, amikor Jeruzsálembe próbálta összpontosítani a vallási szertartásokat.
A Bibliában leírt események történeti megalapozottságának legfontosabb bizonyítéka egy, a kapuban megtalált mintegy 2700 éves, kőből készült árnyékszék. Ezt a király azért vitethette egykor a kapu melletti imahelyre, hogy megszentségtelenítse azt, és ezzel biztosítsa a jeruzsálemi szentély kultikus egyeduralmát.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei egy szándékosan megrongált oltárt is találtak. Ezékiás korában ennek közelébe vitték az illemhelyet, amelyet azonban az alatta talált föld elemzése szerint soha nem használtak ezzel a rendeltetéssel: ennek elhelyezése szimbolikus volt. A két lelet együttesét az archeológusok "rendkívüli felfedezésnek" értékelték.
A monumentális, 24,5 méter széles és 24,5 méter hosszú, négy méter magas kapuépítmény teljes feltárását csak idén végezték el. Abban az időben a Biblia tanúsága szerint a városkapukban zajlott a közösségi élet, ott ültek a padokon a városok öregei, bírái, hivatalnokai. A régészek ezeknek a padoknak a maradványait is feltárták. A kapuban szentély is volt, a leletek alapján ezt rongálták és szentségtelenítették meg, éppen abban a korban és úgy, ahogy a Biblia megírta, amikor Ezékiás király Jeruzsálembe összpontosítva a kultikus szertartásokat felszámolta a fővároson kívüli imahelyeket.
Az ásatásokat vezető Saar Ganor a lapnak elmondta, hogy Lakis városa Jeruzsálem után a júdai királyság második legfontosabb települése volt, amelynek feltárását már évtizedekkel ezelőtt megkezdték. A kapunak egykor hat kamrája volt, mindkét oldalán három-három, s a kettő között húzódott a település főutcája. Az építészeti maradványokon túl korsókat és lepecsételt gabonatároló edényeket is találtak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
