Amikor a kínaiak megőrültek a mangóért, pedig meg sem kóstolhatták
2019. november 8. 15:14 Múlt-kor
Hatalomátadás a forradalomban
1968. július 27-én a pártfőtitkár 30 000 gyári munkást rendelt a pekingi Csinghua Egyetemhez, amely addigra két vörösgárdista csoport csataterévé vált. Habár a lázongó diákok mindössze 400-an voltak, a felkészületlen munkásokat eleinte hatékonyan távol tartották.
A csupán Mao-képekkel felszerelt munkásokat a diákok téglákkal, házi készítésű lándzsákkal és pokolgépekkel, valamint kénsavval dobálták, többük halálát és több száz súlyos sebesülést okozva. Végül a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg segítségével számolták fel a vörösgárdisták ellenállását.
Hálája jeléül Mao az egyetemet visszafoglaló munkásoknak egy láda mangót küldött, amelyet nem sokkal korábban kapott ajándékba a pakisztáni külügyminisztertől. Az ajándékhoz mellékelt üzenetben kijelentette: ettől fogva a munkásokat illeti a forradalom vezetése.
„Mao igen ritkán nyújtott át bármiféle ajándékot, így ez a munkások felé igen erős gesztusnak számított” – mondta el Alfreda Murck művészettörténész, a zürichi Museum Rietberg „Mao aranymangója és a kulturális forradalom” című kiállításának kurátora.
„Kevesen hallották korábban a „mangó” szót is, nem hogy találkoztak volna a gyümölccsel” – mondta el Vang Hsziaoping, az azonos című könyv szerzője. „A ritka és egzotikus ajándék nagyfokú izgalmat keltett az emberekben.”
„A munkások úgy döntöttek, nem eszik meg a gyümölcsöket” – mondta Murck. „Egész éjszakákon át ébren maradtak, és nézegették, simogatták, szagolgatták a mangókat. Fogalmuk sem volt, hogy micsodák, de mivel Maótól kapták őket, a gyümölcsök teljességgel lebilincselték őket.”
A következő napokban a hadsereg képviselői a példásnak tartott gyárakba is vittek mangókat, amelyeket az ottani munkások igyekeztek megőrizni az utókor számára. A Pekingi Népi Nyomdaügynökség dolgozói az övéket egy üveg formaldehidbe helyezték, ez azonban idővel elfeketedett és összesorvadt, akár egy nagy mazsola.
A Pekingi Textilgyár munkásai az ő szent ajándékukat viasszal vonták be, a védőréteg alatt azonban néhány nap után változatlanul rothadásnak indult a gyümölcs. A munkások ezután óvatosan meghámozták, húsát pedig egy nagy üstben forralták szét. Ezt követően a gyárban egy úrvacsoraszerű szertartást rendeztek, amelyen minden dolgozó egy kanálnyival ihatott a drága elixírből.
A kínai kultúrában erős hagyománya van a különféle ételekhez társított szimbolikus jelentéseknek, emiatt különösen nagy jelentőségre tett szert a Mao által adományozott mangó. Az egzotikus gyümölcsöt a kínai mitológia halhatatlanságot adó gombáihoz, illetve barackjához hasonlították – ebben az értelmezésben Mao saját hosszú életéből adott önzetlenül a munkásoknak.