Alig hagyta el életében Angliát a brit gyarmatosítás főideológusa
2022. december 9. 09:01 Múlt-kor
Gyarmati terjeszkedés
Az Utazások megírása előtt Hakluyt két ugyancsak jelentős, ám lényegesen szerényebb terjedelmű művel is gazdagította az angol felfedezések historiográfiáját. Az első, az 1582-ben publikált Amerika felfedezését érintő sokféle utazások (Divers Voyages Touching the Discoverie of America) olyan útleírások gyűjteménye volt, amelyek az Újvilág angol gyarmatosításának legitim igényét támasztották alá.
A második az 1584-ben megjelent Részletes diskurzus a számos szükségletről és sokféle javakról, amelyek Anglia számára teremhetnek a nemrégiben megkísérelt nyugati felfedezésekkel (A Particuler Discourse Concerninge the Greate Necessitie and Manifolde Commodyties That are Like to Growe to this Realme of England by the Westerne Discoveries Lately Attempted) című írás volt, amelyet az utókor népszerű nevén „A nyugati ültetés diskurzusa” néven ismer. Ebben Hakluyt az erőszakos területfoglalás mellett áll ki, szembe menve a spanyol területi igénybejelentésekkel – ezek alapjai ugyanis pápai bullák voltak, amelyeket a protestáns angolok nem tekintettek magukra nézve érvényesnek.
Mercator 1633-as atlaszának Dél-Amerika-térképe
1584 őszén Hakluyt utóbbi múve egy példányát I. Erzsébet királynőnek is átnyújtotta. Sajnálatos módon nem maradt fenn leírás arról, mit szólt hozzá az uralkodónő, azonban mivel az angol–spanyol kapcsolatok rég nem látott mélyponton voltak ekkor, talán nem meglepő, hogy Erzsébet nem követte Hakluyt tanácsát, és nem kezdett azonnali katonai konfrontációba az ibériai nagyhatalommal az amerikai kontinensen.
Hakluyt fő műve, az Utazások azonban maradandó hatásúnak bizonyult az angol, majd brit terjeszkedés szempontjából. Nem csupán számba vette a brit terjeszkedési szándékok és kereskedelmi érdeklődés szinte minden területét – az orosz földektől az Újvilágig, Afrikától a Közel-Keletig, valamint Indiától Kínáig és Japánig –, de a lehető legfrissebb információkkal is szolgált e tájakról, ami megkönnyítette a gyarmatosítás és hódítás megtervezését.
Bármilyen mérce szerint is rendkívül nagyméretű könyvről van szó. Az 1589-es kiadás, amely egyetlen kötetben közölte a mintegy 700 000 szavas írást, három nagy részre volt osztva, míg a bővített 1598–1600-as kiadás pedig már 1,75 millió szóval volt ugyancsak három részre osztva, azonban ezek már három különálló kötetet alkottak.
Sir Thomas Cavendish
Az első kiadás az angol felfedezők keletre és nyugatra, valamint „Amerika széles és új világának minden sarkába” tartó utazásait írja le, valamint Francis Drake 1588 és 1580 között véghez vitt világkörüli útját, illetve Thomas Cavendish akkor nemrég végződött, 1586 és 1588 közötti hasonló hajóútját.
A második kiadás már egészen máshogy osztja fel a nagymértékben kibővített anyagot: az első kötet 39 északi utazás, míg a második 64 keleti és délkeleti utazás beszámolóit tartalmazza. A harmadik, legnagyobb terjedelmű kötet pedig csaknem 200 leírást tartalmaz a világ különféle tájaira tett utazásokról, és ezek egyéb vonatkozó dokumentumait is, például naplókat.
Méretük – és ebből kifolyólag borsos áruk – ellenére mind az első, mind a második kiadásnak számos példánya maradt fenn, ami azt jelenti, hogy még ennél is több került egykor kinyomtatásra és eladásra. Hakluyt Utazásainak elterjedtségét bizonyítják a korabeli irodalomban gyakran előforduló, e műre való hivatkozások és utalások is.
Hakluyt legutóbbi életrajzírója, Peter Mancall szerint „példányai állandó kellékké váltak a messzi helyekre tartó hajók fedélzetén”, azaz útikalauzként, illetve kézikönyvként is alkalmazták – ugyancsak mérete dacára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
