Múlt-kor.hu

Alig 1300 méter megtétele után felborult és elsüllyedt a svéd hadiflotta büszkesége

Alig 1300 méter megtétele után felborult és elsüllyedt a svéd hadiflotta büszkesége

2021. január 14. 17:56 Múlt-kor

A Vasa hadihajót a 17. század egyik legimpozánsabb mérnöki teljesítményének szánták. 1628-as vízre bocsátásával a Balti-tenger új királyának megérkezését akarták bejelenteni – a hajó azonban ehelyett súlyos konstruktőri mulasztások és a király türelmetlensége miatt egyenesen a stockholmi kikötő fenekére süllyedt.

Sürgetett munka és rejtett hibák

Két évi építés után 1628. augusztus 10-én a svéd haditengerészet vízre bocsátotta az akkori uralkodócsalád nevét viselő Vasa csatahajót. A 69 méter hosszú hajó korábban nem látott mennyiségű, összesen 64 nehéz ágyút hordozott.

Néhány perccel az indulás után, mintegy 1300 méter megtételét követően a hajó a Balti-tengerbe süllyedt, ahol aztán több mint 300 éven át hevert. Az értékes bronzágyúkat még a következő évek folyamán kiemelték a vízből, a hajóroncs pedig lassan feledésbe merült, amíg 1956-ban meg nem találták, majd 1961-ben ki nem emelték. De pontosan miért is süllyedt el?

A 17. század elejére Svédország Európa vezető hatalmai közé emelkedett, az évszázad folyamán pedig jelentős területi terjeszkedést vitt véghez, szinte az egész Balti-tenger térségét az uralma alá hajtva.

E korszak egyik legharciasabb uralkodója II. Gusztáv Adolf volt, aki 1611-től 1632-ig tartó uralkodása során szinte folyamatosan harcban tartotta seregeit. Hogy a szinte minden erőforrását a háborúzásra fordító országa erejét demonstrálja, a király megrendelte az addigi legtöbb ágyú hordozására képes csatahajót is, amelyet végül a németalföldi születésű Henrik Hybersson hajóácsmester tervezett meg. Hogy saját nagyságára is felhívja a figyelmet, a király dinasztiájáról nevezte el a hajót.

A 69 méter hosszan elnyúló hajótestet díszes faragványok borították, amelyek a Vasa-ház, illetve II. Gusztáv Adolf nevezetes cselekedeteit ábrázolták. Bár a svéd flottában és más országokéiban is léteztek a Vasánál nagyobb hajók, egyik sem volt képes ilyen mennyiségű fegyverzet elhelyezésére. A 64 bronzágyúval úgy gondolták, a birodalom minden ellenségében félelmet ébreszt majd.

Habár külseje a végletekig díszes volt, a Vasa valósággal hemzsegett a tervezési hibáktól. A király parancsa előtt eredetileg mindössze 36 darab, 24 fontnyi (10,9 kilogrammnyi) lövedék kilövésére képes ágyú hordozására tervezték, így méretei erre voltak szabva. Ezt követően azonban áttervezték a hajót – a már meglévő hosszúság mellett –, és az eredetileg is tervezett fölé egy további ágyúhordó fedélzetet helyeztek. A hajó súlypontja veszélyesen magasra került.

Emellett a régészeti vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a Vasa építésén dolgozó svéd, illetve németalföldi hajóácsok nem ugyanazon mértékegységek szerint építették a hajó különböző részeit: az előkerült vonalzók alapján a svédek a 12 hüvelyket (30,48 centiméter) tartalmazó svéd lábat használták, míg a németalföldiek a 11 hüvelyket (27,94 centiméter) tartalmazó, úgynevezett amszterdami lábat. Bár az eltérés elég kicsi volt ahhoz, hogy az építés során ne legyen szabad szemmel észrevehető, a hajó súlypontja e különbség folytán veszélyesen balra került.

Nem segítettek a tömör fából készült faragványok sem, amelyek a hajó teteje mentén futottak. A hibák észrevételét és korrigálását végképp ellehetetlenítette, hogy II. Gusztáv Adolf végig sürgette az építőket. Hybertsson nem sokkal az építés megkezdése után megbetegedett, és 1628 nyarán, még a hajó vízre bocsátása előtt elhunyt, így a munka nagy részét tanítványa, Jacobsson felügyelte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Alig 1300 méter megtétele után felborult és elsüllyedt a svéd hadiflotta büszkesége

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2020. tél: Legendás anyósok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra