Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
Volt – nincs
A halálos járvány 1920-ra már csupán nyomokban volt jelen néhány helyen, és az 1918 őszi „halálos hullámhoz” képest elenyésző számú áldozatot szedett.
A legvalószínűbb magyarázat erre maga az evolúció, amely a vírusok esetében rendkívül gyors ütemben figyelhető meg: a vírusnak végső soron nem áll érdekében megölni a megfertőzött gazdatestet, mivel annak halála esetén nehezebben terjedhet tovább.
A spanyolnátha-vírus leghalálosabb mutációi tehát voltaképpen saját kihalásukat eredményezték, a legsikeresebben terjedő variánsok pedig azáltal találtak újabb és újabb gazdatestekre, hogy egyre kevésbé voltak hajlamosak megölni áldozataikat.
Nagyvonalakban kijelenthető, hogy a spanyolnátha a sikeresebb túlélés érdekében kevésbé halálos vírussá alakult, ami az emberiség szemszögéből a járvány végét jelentette.
A történtekből kiolvasható, mennyire felkészületlenül érte a világot az 1918-as influenzajárvány. A túlbizakodott orvostudományt térdre kényszerítette pusztításával, emellett pedig évtizedekre – de talán az egész évszázadra is – hatással volt az érintett területek gazdaságára és társadalmára, és arra is, hogyan kezeli az emberiség a különböző kórokozók formájában időről időre felbukkanó járványveszélyt.