Alapjaiban rengette meg a világot az 1918-ban kitört spanyolnátha-járvány
2020. január 30. 18:45 Múlt-kor
A babonák járványa
Mindazonáltal voltak továbbra is olyan helyek a világon, ahol soha nem hallottak sem Darwinról, sem a mikróba elméletről, és a hagyományos indokokkal magyarázták a tömeges megbetegedéseket.
Kína gyéren lakott belső területein például sokan gondolták úgy, hogy sárkányok vagy démonok küldték az emberiségre a járványt, és sárkánykirályok nagyméretű ábrázolásaival rendeztek felvonulásokat az utcákon, hogy kiengeszteljék a haragos természetfeletti lényeket.
Egy misszionárius orvos később arról írt, hogy 1919 első hónapjaiban Sanhszi tartományban házról házra járva arra lett figyelmes, hogy a családok ollókat helyeztek a bejárati ajtókhoz – úgy gondolták, ezek elrettentik a démonokat, „vagy esetleg kettévágják őket.”
Még a modernnek gondolt nyugaton is feltűntek „alternatív” magyarázatok. A halál látszólag bármiféle logikus ok nélkül sújtott le emberekre, a négy évi háború pedig legyengítette a lakosság pszichológiai immunrendszerét is.
Látva, hogy az orvosok mennyire tehetetlenek a gyilkos kórral szemben, sokan visszanyúltak a modern tudomány előtti időkbe a magyarázatért. Közülük a legtöbben úgy hitték, a járvány Isten bosszúja a bűneikért.
Következtetéseik sokszor még rontottak is a helyzeten. A spanyolországi Zamorában például a püspök nem volt hajlandó betartani a hatóságok által elrendelt gyülekezési tilalmat, ehelyett a templomokba rendelte a népet, hogy kiengeszteljék „Isten jogos dühét”.
Ez a továbbiakban a spanyolországi járvány egyik legsúlyosabb halálozási arányát eredményezte a városban. Ez a lakosoknak is feltűnt, azonban nem hibáztatták érte a püspököt, inkább kitüntették hősies kiállásáért.