A turkológia és a hungarológia aktualitásáról tartottak konferenciát
2024. március 7. 14:35 Múlt-kor
A török–magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója alkalmából a két ország 2024-ben meghirdette a Török–Magyar Kulturális Évadot. Ennek szellemiségében került megrendezésre az ELTÉ-n a Turkológia Magyarországon, Hungarológia Törökországban című szimpózium.
A konferencia Dr. Mahmut Çevik, a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség elnökhelyettesének nyitóbeszédével kezdődött, amelyben hangsúlyozta, hogy céljuk a török-magyar kapcsolatok erősítése és az új kutatások folytatása.
Prof. Dr. Bartus Dávid, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar dékánja is megosztotta gondolatait a közönséggel. „Minden nyelv egy külön világ” – így jellemezte a nyelvek sokszínűségét, külön kitérve arra, hogy az ELTE hallgatói között töretlen népszerűségnek örvend a turkológia.
A nyitóbeszédek sorát Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet zárta. Hangsúlyozta, hogy közös múltunk megóvása fontos a közös jövőnk építésének érdekében. A Török–Magyar Kulturális Évad kapcsán megjegyezte, hogy nyolc különböző városban, számos helyszínen szerveznek kulturális programokat.
Az első szekciót Prof. Dr. Vásáry István nyitotta meg. Beszédében áttekintette a magyar-török történelem évszázadait, és kiemelte, hogy a turkológiai és hungarológiai tanulmányok kölcsönösen hatottak egymásra. Ezt követően Prof. Dr. Naciye Güngörmüş mutatta be Rásonyi László meghatározó szerepét az Ankarai Hungarológiai Intézet létrehozásában és fejlesztésében. A szekciót Dr. Péri Benedek értekezése zárta, melyben ismertette, hogy a magyar kutatók hogyan járultak hozzá a csagatáj irodalom felfedezéséhez.
A második szekcióban Dr. Kempf Béla a Szegedi Tudományegyetem Altajisztikai Tanszékének rövid történetét tárta a nagyközönség elé. Előadásából kiderült, hogy a múlt században még egy párbaj is lezajlott a tanszék alapítása miatt.
Dr. Sipos János előadása (fotó: Fazekas Csanád / Múlt-kor)
Fazekas Csanád/ Múlt-kor
Doç. Dr. Erdal Çoban beszédében Halasi-Kun Tibor és Eckmann János munkásságára hívta fel a figyelmet az ankarai hungarológiában. Prof. Dr. Csáki Éva a magyar turkológusokról osztotta meg gondolatait a közönséggel. Közülük Vámbéry Ármin szerepét tartotta kiemelkedőnek a hazai kutatásokban.
Az utolsó szekciót Dr. Sipos János zenekutató értekezése nyitotta, melyben a magyar és a török népek népzenei hasonlóságaira és párhuzamaira hívta fel a figyelmet. Dr. Bartha Júlia előadásában egy kevésbé ismert törökországi magyar expedíció részleteivel ismertette meg a jelenlévőket. A Lénárd Jenő vezette felfedezőút egyik fontos eredménye az első Törökországról készült etnikai térkép megszületése volt. Bár a térkép csak az ország Fekete-tengerre eső partvidékét ábrázolta, így is komoly eredménynek számított.
A konferencia Prof. Dr. Sevgi Can Yağcı Aksel beszédével zárult, melyben kiemelte, hogy a Hungarológiai Tanszék új képzésekkel, hallgatói műhelyekkel és hungarológus hallgatói közösség építésével erősíti az Ankarai Egyetemet. A tanszékvezető szerint a kilencven éves tanszék továbbra is népszerű a török hallgatók körében.