A titokzatos dzsungelbéli főváros a Csillagok Háborúja díszletéül is szolgált
2023. október 30. 18:03 Múlt-kor
„Már értem, miért itt forgatták. Ez nem tűnik valóságosnak. Mintha egy idegen bolygó lenne” – mondta néhány évvel ezelőtt egy fiatal Star Wars-rajongó, miközben körbetekintett a Luke Skywalker és a lázadók bázisa, a Yavin 4 forgatási helyszínéül szolgáló Tikal romvárosán. A maja civilizáció egykori központjának csodálatos épületkomplexumai minden évben turisták tömegeit vonzzák a guatemalai Tikal Nemzeti Parkba, 2012. december 21-én pedig különösen nagy érdeklődés övezte Közép-Amerika egyik legnagyobb régészeti lelőhelyét: hétezren várták itt feszülten a világvégét. A felfokozott hangulatra jellemző, hogy a biztonsági őröknek nem sokkal a nagy nap előtt tizenhárom meztelenül táncoló és kántáló nőt kellett eltávolítaniuk a parkból. A maja naptárat félreértelmező misztikusok és kuruzslók által jövendölt apokalipszis persze elmaradt, Tikal hatalmas piramisai pedig továbbra is a helyükön állnak.
Az első aranykor
Tikal elődjei a későbbi nagyváros helyén az i. e. 800 és 600 között létrejött kis falvak voltak. Bár az Északi Akropoliszt, a város királyának és előkelőinek temetkezési helyéül szolgáló hatalmas épületkomplexumot már i. e. 350 körül elkezdték építeni, a település sokáig a rivális városállamok, Tintal, El Mirador és Nakbe árnyékában maradt, és csak később, a klasszikus maja korszakban (i. sz. 300–900) élte virágkorát.
A maják ekkoriban csillagászati ismereteik tekintetében messze kortársaik előtt jártak, virágzott körükben a festészet, a szobrászat és az építészet, fejlett mezőgazdasági kultúrát alakítottak ki, és élénk kereskedelmi tevékenységet folytattak.
Tikal felemelkedését elsősorban központi elhelyezkedésének köszönhette, a város ugyanis a Mexikói-öböl, valamint a Karib-tenger felé tartó folyók között félúton, kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt.
Tikal klasszikus kori dinasztiájának eredete egészen az i. sz. 1–2. század fordulójáig, Yax Ehb’ Xook uralkodásáig vezethető vissza, az első királyokról azonban gyakorlatilag alig rendelkezünk információkkal, olyannyira, hogy számos uralkodónak még csak a nevét sem ismerjük.
Füstölő a klasszikus maja korszakból (Kr. u. 300-900), amely egy emberi fejet tartó istenséget formáz. A Tikalban előkerült, kétrészes, a maja Öreg Istent ábrázoló szobor Kr. u. 450 körül készülhetett.
Bár a várost egy több mint 25 kilométer hosszú, földből készült védőerődítmény vette körül, a déli oldalán tátongó rések megkönnyítették az ellenséges csapatok dolgát.
378 elején a 14. király, a Nagy Jaguármancsként is ismert Chak Tok Ich’aak uralkodása idején egy Siyaj K’ak’ nevű, Teotihuacánhoz köthető hadvezér elfoglalta a várost.
Ugyanezen a napon halt meg Chak Tok Ich’aak is, feltehetőleg a hódítók keze által. Ezzel új fejezet kezdődött Tikal történetében. A város a következő két évszázadban óriási fejlődésen ment keresztül, és a régió domináns hatalmává vált.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
