A természetközeliség és az elegancia találkozott a Festeticsek balatoni birtokain

2024. október 31. 13:20 Múlt-kor

A hely, ahol Magyarország természeti kincsei találkoznak: a balatoni borok és a termálvíz közelsége a gyönyörű és részletgazdag építészeti alkotásokkal kiegészülve teremtik meg a keszthelyi Festetics-uradalom különleges hangulatát. Berzsenyi Dániel kis magyar Weimarnak nevezte a birtokközpontot jelentő kastélyt, amelynek eleganciája már a kortársakat is lenyűgözte.

A költő szavai is a csodálatot fejezik ki, amit nemcsak az épület, hanem az azt körülvevő park is keltett az ide látogatókban. Belőlük pedig nem volt hiány, a magyar főúri hagyományokakt követve a 18–19. században nagy bálok színesítették az arisztokrácia mindennapjait. A kastély teraszáról festői kép tárulhatott a család és vendégeik szeme elé.

Különleges növények és állatok parkja

Az először barokk stílusban épült kastély köré franciakertet létesítettek, amelyben minden növény és díszelem mértani pontossággal meghatározott helyen állt. A szimmetriát követő bokrok, sövények és fák mellett a különböző szobrok is szerepet kaptak – mind a barokk stílusjegyeit magukon hordozva érzékeltették a birtokos előkelőségét.

A 19. században számos főúr az akkori divatnak megfelelően kastélyparkjaikat angolkertté alakították. A két típus legfontosabb különbsége, hogy az angolkert nem követte olyan szigorúan a szimmetria szabályait, és a növényzet szabadon burjánzott. A Festetics család birtokán is átalakításokat végeztek, a 1883 és 1887 között a kastély épületét is neobarokk stílusban bővítették.

A kastély homlokzata 1900-ban. (Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei)

A kert tervezését Henry Ernest Milner angol mérnök és tájépítész gondjaira bízták, aki a parkot 42 hektárnyi területen alakította ki. A kertbe, ami mára mindössze 7,2 hektáron terül el, az egzotikus növényfajták mellett helyi különlegességeket is telepítettek. Az egyedi növények mellett sajátos állatfajok színesítették parkot, a csak a környékre jellemző, Kesthelyiensis nevet viselő denevérfaj a kastély tornyában is otthonra talált.

Madárfajok széles skálája élt a parkban, pacsirták, kuvikok, baglyok és gerlék is fészkeltek a fákon. Egzotikus állatokkal szoborformában találkozhattak a vendégek a parkban tett séták alkalmával.

A kastélypark különleges növényfajták otthona. (Kép forrása: Facebook / Festetics-kastély, Keszthely)

Nemcsak a Balaton érzékeltette a víz közelségét és erős szimbolikáját, Milner egy tavat is elhelyezett a kertben, amit úgy tájolt, hogy felszíne visszatükrözze a kastély tornyát. A kastélypark rekonstrukciója során a tavat is újra eredeti formájára alakították, így a torony tükörképe ismét felfedezhető a víz felszínén. A  kastély és környezetének rekonstrukciós munkálatai a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) közreműködésével valósultak meg. Ezek célja, hogy a neves kastélykomplexumot a nagyközönség számára  minél vonzóbb célponttá, szabadidő- és turistaközponttá varázsolják.

A Keszthelyre érkezők nemcsak az épület és park szépségét élvezhetik, hanem az interaktív kiállításokon minden korosztály megismerkedhet a Festeticsek és a környék történetével. A parkban kialakított Hintókiállítás és Vadászati Kiállítás mellett a Fejőházban „Történelmi játszóház” várja az óvodás és iskolás gyerekeket, hogy a kastélyban egykor zajló életet játékokon keresztül fedezzék fel.

A kastély tornya tükröződik a hajnali napfényben. (Kép forrása: Facebook / Festetics-kastély, Keszthely)

Lovak birodalma

A főúri családok kedvelt időtöltése volt a természet adta lehetőségek kiélvezése. Ha a Festeticsek ezt nem a mérnöki szimmetriával megalkotott parkokban akarták megtalálni, a család egy közeli birtokára kocsizva a „lovak birodalmába” érkezett. 1894 után már közvetlen kocsiút vezetett a fenékpusztai kiskastélyhoz, ahol a család Európa-szerte ismert ménesét gondozták.

A Festeticsek szenvedélyesen szerették lovaikat, tenyésztésükben pedig élen jártak. A mezőgazdaság korszerűsítése és modernizációja generációkon át a család szívügye volt. Az I. György által alapított keszthelyi Georgikon volt az első, mezőgazdasági oktatására szakosodott felsőoktatási intézmény Európában. A birtokon szolgált Petőfi Sándor későbbi apósa is, Szendrey Júlia édesapja gazdatiszt volt, lánya itt is született.

A romos kiskastély homlokzata 1960-ban (Kép forrása: Fortepan / Berkó Pál)

A vadászat és a lovaglás ugyanúgy szerves részét képezte az arisztokrácia szabadidejének. A szórakozás mellett természetesen komolyabb témák, gazdasági, akár politikai kérdések rendezésére is lehetőséget biztosított a főnemesek számára. De nemcsak ők vették ki részüket a szórakozásból, a 19. században már elterjedt volt a dámanyereg, amivel az arisztokrata hölgyek is lovagolhattak.

Technikai és fizikai szempontból is nagy kihívást jelentett ez: Erzsébet királyné, aki híresen jó lovas volt, a bécsi műlovarnőktől vett órákat, hogy képezze magát. Fenékpuszta egyet jelentett a ménessel és a lovaglással, az idelátogató főurak nemcsak a kastély, hanem a ménes csodájára is jártak. A magyar arisztokrácia mellett olyan jelentős vendégeik is megfordultak a Festeticsek birtokán mint Ferenc Ferdinánd trónörökös vagy Edvárd walesi herceg, aki később VII. Edvárd néven lépett a brit trónra.

A felújított kiskastély – ködbe burkolózva. (Kép forrása: Facebook / Fenékpusztai Majorság)

A további épületekben berendezett kiállítás betekintést nyújt a lótenyésztés és a lóversenyzés varázslatos világába interaktív elemeken keresztül. Az Európai Unió támogatásának köszönhetően a NÖF által megújított majorság immár szabadidő- és rendezvényközpontként is várja az érdeklődőket, akik így a Festeticsekhez hasonlóan a természet közelében élvezhetik a kikapcsolódást. (x)