A semmibe vett gótokkal vívott háború vetítette előre Róma bukását
2024. január 22. 18:05 Múlt-kor
A türelmetlen császár csatája
Richomeres hiába tért vissza Gratianustól, hogy türelemre intse Valens császárt, az nem hallgatta meg, és a gótok ellen vonult. A felderítői alábecsülték a gótok létszámát, azt állítva, hogy azok mindössze tízezren vannak.
Az uralkodó ezért magabiztosan utasította vissza Fritigern újabb és újabb békeajánlatait, amelyekkel Valenset bombázta, még akkor is, amikor a római sereg felbukkant a hadrianopolisi csatatéren.
A gótok harcra készen várakoztak egy kisebb emelkedő tetején a szekérvárukba zárkózva. A rómaiak viszont egész nap meneteltek az augusztusi hőségben, és fáradtak voltak.
Valens az újabb békeajánlatot megfontolta, és már-már elfogadta Richomeres felajánlását, hogy ő lesz a túsz az egyezség idejére, amikor a római alakulatok egy része meggondolatlanul harcba bocsátkozott a gótokkal.
Valens császár arany medálja
Az ütközet megkezdődött, és a rómaiak balszárnya elérte a gótok szekérvárát, ám ekkor felbukkant az Alatheus és Saphrax vezette gót lovasság, amely addig fosztogatni volt távol, és megváltoztatta a csata kimenetelét. A rómaiak lovassága megfutott a túlerő elől, a legionáriusok pedig beszorultak az emelkedőn a gót szekerek és a lovasok közé.
Az amúgy is fáradt római katonák összeroppantak a küzdelemben. Manőverezésre képtelenül, kimerülten, sokan a saját társaik által halálra taposva estek el. A római sereg csaknem kétharmada odaveszett a csatában.
Valens császár sorsáról kétféle leírás maradt fent. Az egyik szerint ő is halálát lelte a lejtőn, míg a másik szerint sikerült elmenekülnie egy közeli viskóba, ám a rómaiak nyomába eredő gótok rátaláltak. Amikor a császár kísérete ellenállt, egyszerűen rájuk gyújtották az épületet, és Valens meghalt a tűzben.