A rendszeres hideg periódusok is hozzájárulhattak a neandervölgyi ember eltűnéséhez
2018. augusztus 29. 14:43 MTI
Az utolsó jégkorszak idején ismétlődő szélsőségesen hideg időszakok hozzájárulhattak a neandervölgyi ember kihalásához egy új tanulmány szerint.
A Kölni Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének munkatársa, Michael Staubwasser vezette kutatócsoport szerint ezek a hideg intervallumok egybeesnek azokkal a korszakokkal, amelyekből nem maradtak fenn neandervölgyiekre utaló nyomok. Ez arra utal, hogy a hideg periódusok által kiváltott ökológiai stressz mérvadó volt a neandervölgyiek ciklikus visszatérése és a modern emberek elterjedése szempontjából – írják a kutatók a Proceedings című szaklapban bemutatott tanulmányukban.
A neandervölgyitől a modern ember dominálásáig vezető átmenet Európában 45 ezer éve kezdődött. A neandervölgyiek alig néhány ezer évvel azután, hogy a Homo sapiens megjelent Európában, kihaltak. A kutatók sokáig vitáztak azon, mi történhetett, sokan a klímaváltozást okolták, más magyarázatok szerint járványok törhettek ki, vagy az újonnan érkezettek miatt elfogyott a neandervölgyiek tápláléka.
Staubwasser és kollégái két romániai barlang cseppköveit vizsgálták meg, és az adatokból arra következtettek, hogy a 44 és 40 ezer évvel ezelőtti időszakban két szélsőségesen hideg időszak zajlott le. Az első, mely 44 ezer éve kezdődött és egy évezreden át tartott, egybeesik azzal az időszakkal, amelyből a Duna térségében hiányoznak mind a neandervölgyiektől, mind a modern embertől származó tárgyak. A második ilyen időszak mintegy 40 800 éve kezdődött és 600 éven át tartott, ebből az időszakból a mai Franciaország területéről hiányoznak ezek az emlékek. „Ez arra utal, hogy a mindig szárazsággal együtt járó hideg időszakok alatt a neandervölgyi populáció jelentősen visszaesett” – mondta Staubwasser.
A neandervölgyi ember sok vidéken túlnyomórészt hússal, főként nagyvadakkal táplálkozott, amit jelentősen befolyásoltak a hidegbetörések. Az erdőket ekkor bokros legelők váltották fel. Az emiatt elnéptelenedett területeket a modem ember vette át, amely valószínűleg jobban alkalmazkodott a körülményekhez – vélik a kutatók. A periodikusan jelentkező ökológiai stressz és a megváltozott környezeti feltételek több elnéptelenedési és újra benépesülési ciklust indítottak el Európában. Azt, hogy a neandervölgyi emberek kihalása éghajlati változásokkal állhat összefüggésben, korábbi tanulmányok is sugallták.