Nincs elérhetetlenül távol, csak a Bánátban, Temes megyében, az Alföld délkeleti részén, a Maros folyótól délre. S ha ma már nem is „találjuk” ott a festészet, a zene, a művészetek, az oktatás múzsáit és a szerelem, a kereskedés isteneit, az biztos, hogy a XVIII. század végén és a XIX. század első felében hosszan megpihentek e vidéken, és jótékony gondoskodásukból bőven jutott a kicsiny település, Nagyszentmiklós (ma Románia) lakóinak. 

Földi kincsek, mennyei dallamok

A tudás istennője a XVIII. század közepén alkalmasint csókjával látta el a falucska újszülött fiának, Révai Miklósnak homlokát, hiszen a nyelvészprofesszor itt, az Aranka-patak partján született. Nem sokkal ezután, 1799-ben a település nevét híressé tevő huszonhárom avar kori, díszes aranyedényt a falu határában árokásás közben találta meg a földbirtokos, Nákó Kristóf egyik jobbágya és felesége. A kincsek végül Bécsbe kerültek, és csak jóval később, 1813-ban kaptak csekély jutalmat a jobbágyok és az akkori földesúr, Nákó Sándor. Utóbbi a pénzből a jobbágyának házat épített, ő pedig az apja nemes cselekedetéért grófi rangot kapott az uralkodótól.

Nákó Kristóf más jó cselekedetről is ismertté vált. Vagyona egy részét közcélra használta fel, katonaiskolát alapított. 1799-ben pedig a környék legismertebb földművelési tanulmányokat oktató iskoláját indította el, amelynek később, Nákó Kálmán gróf meghívására Bartók János, majd fia, Bartók Béla lett (a zeneszerző apja) a vezetője. A faluban született Bartók Béla zeneszerző is, aki már ötévesen elkápráztatta zongorajátékával a településen élőket. De az itt lakók közül nemcsak ő játszott virtuóz hévvel a zongorán, hanem már jó néhány évvel korábban a nemesi család asszonya, Bobdai Gyertyánffy Berta szintén művészi tehetségével nyűgözte le a nagyszentmiklósi kastély vendégeit, sőt még Liszt Ferencet és Richard Wagnert is, akik a család bécsi palotájában tettek látogatást.

A pisztoly mégis hallgatott

A bizonyára macedón-román eredetű Nákó família Magyarországon az 1780-as években telepedett le. A korabeli források nagyon szorgalmas kereskedőknek írták le őket, így hamar akkora vagyonra tettek szert, amilyen csak keveseknek adatott meg. Számos közadományuk közül a legismertebb a Lánchíd építésére felajánlott tetemes összeg. Az iskolákat alapító Nákó Kristóf halála után a nagyszentmiklósi birtokrész komoly értéket jelentett, ezért az örökség megszerzése miatt állítólag cselhez folyamadott Nákó Sándor: főtisztje két cédulát készített, de mindegyikre gazdája nevét írta fel, akinek, mint öregebbnek volt joga először húzni, majd ezt követően a másik papírt a főtiszt kivette és megette anélkül, hogy megmutatta volna. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2023. tavasz számában olvasható.