A levakart Horthy, a magányos Tito és a füstölő kályha – országházi kulisszatitkok 1946-1947-ből
2017. november 9. 17:33
A füstölő kályha
Kísérőink néhány kitérő után a Szent Koronát átölelő kupolacsarnokba kalauzoltak. A pilléroszlopokon négy jelentősebb felirat van, az egyik ezek közül Rákóczinak állít emléket. A faragványt Horthy kormányzósága idején készítették, ám a felirat Horthyt említő része később lekaparásra került. A nyomai még ma is láthatók.
Ezután a Szacsvay Imre-terem következett, amely hajdanán ruhatár volt, majd az FKgP képviselője, Balogh István irodájává vált. Különös, hogy egy ellenzékinek számító politikus egy ekkora helyiséget kapjon az Országházban, abban az időben, amikor még a kisebb kormánypártok (nemhogy a tagjaik) sem mindig büszkélkedhettek parlamenti szobával. A kommunista papnak is gúnyolt Balogh azonban különösen jó kapcsolatot ápolt Rákosival, minden bizonnyal ezért kaphatta. Miniszterelnöki államtitkári minőségében gyakran került konfliktusba az Országgyűlés dolgozóival. 1945-1946 telén egyszer arról panaszkodott, hogy fázik a szobájában, így egy külön kályha beüzemelését kérvényezte. Azt kérte, hogy mindennap délben fűtsenek be nála, ám tüzelőanyag nem állt rendelkezésre. Végül a gazdasági főtanács utalt ki tűzifát. A kályha azonban hamarosan füstölni kezdett, aminek hatására a feldühödött Balogh fenyegető üzenetet küldött az illetékeseknek, és szándékosságot feltételezett. Mint írta, a népgyűlés dolgozóit a népbíróság elé kellene állítani, a megvádoltak azzal védekeztek, hogy nem ők a felelősek, hiszen nem tőlük származik a kályha, ők csak üzemelik.
A delegációs folyosók végén Samu-Nagy Dániel mesélte el, hogy az 1948-1949-es években e részen a falfestmények javításán dolgoztak, amikor az akkori szokás (követelmény) szerint a mázoló vállalat tagjai is felajánlásokat tettek Sztálin 70. születésnapjára. Mégpedig azt, hogy a munka december 29-re tervezett befejezése helyett már 21-én, vagyis a generalisszimusz születésnapjához még közelebb végeznének a felújításokkal.