A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
2021. május 4. 14:53 Pető Andrea
A bosszúálló bűnözők
A következő csoportot az alsó középosztályból és az alsóbb társadalmi rétegekből kikerülő, bűnöző „újraelosztók” alkották, akik részt vettek a magyar zsidóság szisztematikus kifosztásában. A népbíróságokon ezek a nők szerepeltek a legnagyobb számban vádlottként. Tevékenységüknek konkrét anyagi vagy szellemi oka volt: bosszút akartak állni. A soát arra használták fel, hogy megváltoztassák a társadalmi javak elosztását a saját javukra.
Ezek között a nők között voltak mentálisan betegek, és olyanok is, akiknek nyilvánvaló, egyértelmű pszichológiai gondjaik voltak. Egyikük azt vallotta: „László Eszter csókolgatta Szálasi képét, azt mondta, hogy ezért az emberért meghalna.” Másikuk állandóan feljelentgette nyilas párttársait, hogy azok, politikai gyűlés címén, szexorgiákon vesznek részt, és zöld tintát volt csak hajlandó használni aláíráshoz, mint a mozgalmi pályáját a Nemzeti Egység Pártja szociális vezetőjeként kezdő Kozma Mária.
Az olyan nő azért kivételszámba ment, mint akinek Szálasi bírósági tárgyalásain sikerült felhívnia magára az éber kommunista rendőrség figyelmét azzal, hogy rendszeresen megjelent a bíróságon és a börtönben is, mert a „Vezér” aurájából akart részesedni. Ezért aztán figyelemre méltó gyorsasággal el is ítélték. A „nyilas nőként” elítéltek közt nyilvánvalóan elmebetegek is voltak, például az, aki a háború után is kis Szálasi-oltárt tartott otthon mécsessel.
A haraggal lázadók
Az utolsó csoport a lázadó, forradalmi nőkből állt, s leginkább középosztálybeli vagy felsőbb középosztálybeli nők alkották. Iskolázottak voltak, férfiruhában jártak, és szenvedélyesen szerettek lovagolni. Szakmai identitásuk elsősorban a lázadáson alapult.
Ilyen például a korabeli nemi normákat látványosan elutasító középosztálybeli nő, aki katonatiszt apa egyetlen leánygyermekeként nagy szabadságot élvezett, de a cselekvési teret a férfivilágban a nyilas nőmozgalomban találta meg. Ott tudott újabb területen kitűnni, mint aki nyilas egyenruhában, férfi módon üli meg a lovat, és úgy üget végig a város utcáján. Az apa ellen lázadó lányok figurája többször megjelent a nyilas nők között.
A férfiruhában kegyetlenkedő nők esetei (például Zámbori Antalné esete, aki férfinadrágban, barna trikóban és karszalaggal sétált az utcán) felvetik a kérdést, hogy az antimodernista emancipáció az öltözködési kódok elutasításával milyen cselekvési teret nyithat meg a nők számára.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
