A középkori nemesasszonynak nem csupán lehetősége, de kötelessége volt az extravagáns öltözködés
2021. február 11. 16:21 Múlt-kor
A luxusruházat fontossága
Abban biztosak lehetünk, hogy Eleonóra kifogástalan öltözködésére sokan felfigyelhettek. Adam Marsh ferences szerzetes, férje lelki tanácsadója például egy levelet is írt neki, amelyben arra kérte, engedelmeskedjen jobban urának, és öltözködjön visszafogottabban. Péter apostolt idézve a következőket írta:
„Ugyanígy az asszonyok is legyenek engedelmesek férjüknek, hogy ha egyesek nem hisznek is az igének, az asszonyok magaviselete beszéd nélkül is megnyerje őket, mikor látják istenfélő, tiszta életeteket. Ne a külső hajdísz, az arany viselése vagy fényes ruha legyen az ékességük, hanem ami a szívben rejtőző, múlhatatlan ékszer: a szelíd és nyugodt természet. Ez értékes Isten szemében.”
Szent Timóteust idézve így folytatta:
„Ugyanígy az asszonyok is tisztességes öltözetben, szemérmesen és józanul ékesítsék magukat, nem bodorított hajjal, arannyal, gyönggyel és drága ruhával, hanem, amint az az istenfélelmet valló asszonyokhoz illik: jócselekedetekkel.”
Marsh láthatóan nem vette figyelembe Eleonóra azon kötelességét, hogy rangjához méltó háziasszonyként jelenjen meg mások előtt. Nem csupán arról van szó, hogy elfogadott dolog volt az extravagáns öltözködés, de annak, aki megtehette, egyenesen kötelező is a vendégek jelenlétében: az egyszerűbb ruha viselése azt jelezte volna a vendégek felé, hogy kevésbé számítanak megbecsültnek, avagy kevésbé látják őket szívesen a háznál, mint másokat.
Eleonóra minden bizonnyal fittyet hányt Marsh szavaira, és egészen férje haláláig rangjához méltón, vagyoni és társadalmi helyzetét hangsúlyozva öltözködött.