A középkori emberek egészen lehetetlen lényeket tartottak valódinak
2019. december 10. 18:01 Múlt-kor
A bonnacon
A bonnacon nevű lényről első ízben a Kr. u. 79-ben, a Vezúv kitörésekor emberek mentése közben meghalt idősebb Plinius római hadvezér és történész készített feljegyzést Naturalis Historia (Természettudomány) című írásában.
Az általa bonasusnak nevezett lény a Balkán-félsziget déli részén található Paeonia nevű régióban él, és „egy ló sörényével rendelkezik, minden másban egy bikához hasonlatos”.
Szarvai hátrafelé hajolnak, így harcra haszontalanok, ezért bármiféle konfrontálódás esetén az állat egyszerűen elfut. Menekülés közben forró székletet ereszt a nyomában, hogy üldözőit tisztes távolságban tartsa.
A 12. századi Skóciában keletkezett, aberdeeni bestiárium néven ismert kódex Ázsiát tartja a bonnacon élőhelyének.
Szarvai e szöveg szerint is haszontalanok, ürüléke azonban még veszélyesebb, mint Pliniusnál: már nem csupán forró, de egyenesen lángol, és megéget bárkit, aki hozzáér.