A középkor viagra teái – hogyan növelték a potenciát a 10. században?
2026. február 18. 18:05 Múlt-kor
Az orvosi könyvek a középkorban sokszor igencsak meglepő recepteket tartalmaztak. A korszak egyik legismertebb ilyen kézikönyvében egy tunéziai orvos, Ahmed Ibn al-Jazzar például részletesen kifejtette, miért küzdhetnek a férfiak szexuális nehézségekkel és hogyan lehet ezeket a problémákat hatékonyan orvosolni – a csicseriborsós keveréktől kezdve a mézes gyógyitalokig.
Egy sikeres tunéziai orvos
Az orvoscsaládból származó Ibn al-Jazzar (898–980) a mai Tunéziában élt és praktizált. Olyan sikeres volt, hogy halála után 24 000 aranydinárból álló vagyont és több mint egy tonnányi könyvgyűjteményt hagyott hátra. Legismertebb munkája a Provisions for the Traveller and Nourishment for the Sedentary (ezt magyarul úgy fordíthatnánk: Útravaló az utazónak és táplálék az otthon maradónak), amely címével ellentétben nem pusztán utazási kézikönyv, hanem átfogó egészségügyi útmutató is volt. A mű különböző betegségeket és ezek lehetséges gyógymódjait tárgyalta, ezért a 12. században már Európa-szerte ismerték és használták.
Testnedvek és férfiegészség
Ibn al-Jazzar a szexualitáshoz kapcsolódó nehézségekről és azok kezeléséről is írt. A kor orvosi szemléletét követve úgy vélte, hogy a testnedvek egyensúlyának felborulása okozhat potenciazavart. Meglátása szerint a férfiak szexuális erejének kulcsa a herék melegen és nedvesen tartása. „A közösülés ereje akkor a legnagyobb, ha a herék melegek és nedvesek. A melegség ugyanis fokozza a vágyat, a nedvesség pedig a spermiumképződést. Ha azonban a kettő közötti egyensúly felborul, a nemi vágy is jelentősen csökkenni fog.” – írta a középkori szakértő.
Ételek a szexuális erő szolgálatában
A tunéziai orvos elsőként gyakorlati, étrendi tanácsokat adott a potenciazavartól szenvedő pácienseknek. Olyan hétköznapi alapanyagokat javasolt, amelyek szerinte támogatják a spermiumképződést és a nemi erőt – ilyennek tekintette például a csicseriborsót és a fehérrépát. A babféléket is hasznosnak vélte, de hozzátette: ezek hatását erős fűszerekkel – például borssal és gyömbérrel – érdemes fokozni.
Ha a diéta önmagában nem bizonyult elegendőnek, Ibn al-Jazzar bonyolultabb módszerekhez folyamodott. A nemi vágy fokozására például egy gyömbérből, fahéjból, szerecsendióból, szegfűszegből és mézből álló, különleges keveréket javasolt. „Ez a főzet serkenti a közösülés iránti vágyat, és jótékonyan hat a belső felfúvódására. Jómagam is kipróbáltam ezt a keveréket, és meglehetősen gyorsan hatott.” – írta.
Ibn al-Jazzar műve ugyanakkor bővelkedik a fentebbinél egyszerűbb receptekben is. Lejegyezte például, hogy a tehéntej és az ebből készített termékek is erősítik a potenciát: fél dirhamnyi szegfűszeget friss tejjel elfogyasztva például – állítása szerint – erőteljes merevedés érhető el.
Vágy és hangulat
A receptek után Ibn al-Jazzar fontosnak tartotta kiemelni: a szexuális vágyat és elégedettséget nem pusztán testi, hanem érzelmi tényezők is befolyásolják. Éppen ezért olvasóinak azt javasolta, hogy gyengéd szavakkal, érintésekkel és csókokkal igyekezzenek fokozni társuk izgalmát.
Szélesebb orvosi kontextus
A mű további részei más szexuális betegségekkel és problémákkal is foglalkoznak, például éjszakai magömléssel, menstruációs rendellenességekkel, terhességgel és szüléssel. Az itt leírt kezelések közül sok még évszázadokon át szerepelt az európai orvosi kézikönyvekben.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
