A Közel-Kelettől Angliáig végigkalandozta a világot az utolsó viking király
2022. február 28. 16:03 Múlt-kor
A nyugati front harcosa
A sagák azt is megemlítik, hogy nemcsak az Eufráteszt érte el, hanem az arabok és a bizánciak 1036-os békekötése után elkísérte a keresztény zarándokokat Jeruzsálembe. Ezt követően azonban más területeken kamatoztathatta harci tudását.
A Bizánci Birodalom csaknem egész fennállása során minden oldalról fenyegetve volt, így nemcsak az arabok (és a perzsák) által kelet és dél felől, hanem nyugaton és északon is akadtak ellenfelei.
1038-ban a bizánciak úgy döntöttek, hogy visszafoglalják Szicília szigetét az azt uraló emírtől. Harald részt vett ezekben a harcokban, immár mint a varég testőrség vezetője. Mellette azonban normann zsoldosok is harcoltak bizánci zsoldban.
Csakhogy a hadjárat 1041-ben véget ért, amikor a normann zsoldosok fellázadtak Dél-Itáliában. Haraldot és az embereit küldték, hogy verje le őket. Eleinte sikereket aratott, de később a túlerő végül felülkerekedett rajta, ezért visszarendelték őt Konstantinápolyba.
Onnan még ugyanabban az évben a bolgár felkelők ellen küldték Haraldot, aki rendkívül hatékonyan lépett fel ellenük, olyannyira, hogy kiérdemelte a Bolgárégető melléknevet. A döntő ütközetben a sagák szerint Harald maga vágta le a bolgár felkelők vezetőjét, igaz, az érdemeit csökkenti az a tény, hogy addigra ellenfelét már megvakították.