Múlt-kor.hu

A koronás és korona nélküli címer párhuzamos használatának gondolata is felmerült 1990-ben

A koronás és korona nélküli címer párhuzamos használatának gondolata is felmerült 1990-ben

2019. július 3. 13:44

29 éve, 1990. július 3-án az Országgyűlés hosszú vita után úgy döntött, hogy Magyarország nemzeti jelképe a Szent Koronával díszített címer legyen. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény átvette a rendelkezést, amely szerint Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs.

A címer bizonyos szabályok szerint, meghatározott színekből és alakokból megszerkesztett, pajzsba foglalt állandó jelkép. A később államcímerré fejlődő magyar királyi címer első eleme a kettős kereszt volt, ezt követte a vörössel és ezüsttel többször vágott pajzsmező.

A kettős kereszt alatt a 14. századtól szerepel a hármas halom, amelynek tövéhez koronát helyeztek. A címer pajzsa fölé helyezett nyílt korona idővel zárttá alakult, és a Szent Koronával kezdték azonosítani.

A címer alapelemei mai formájukban a 16. századra rögzültek, a népszerű értelmezés szerint a kettős kereszt az apostoli királyságra utal, a hármas halom három nagy hegységet - a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát -, a hétszer vágott mező négy ezüst sávja a négy nagy folyót - a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát - jelképezi.

Ez az úgynevezett kiscímer, a középcímer a magyar korona országainak egyesített címere, a nagycímer pedig a valaha magyar birtokban volt területek címereit egyesíti.

A korona nélküli címert először a Rákóczi-szabadságharc idején alkalmazták, majd az 1848-49-es forradalomban használták újra. A korona levétele azt jelképezte, hogy nem ismerik el a Habsburg királyok hatalmát, az úgynevezett Kossuth-címert az 1849-es trónfosztás után tették hivatalossá.

E címer alakja a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett a tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett pajzsforma. A szabadságharc leverése után azt a címert kellett használni, amelynek hátterét az osztrák sas alkotta, a koronás címert az 1867-es kiegyezés után helyezték vissza jogaiba.

Az 1918-as forradalom ismét a Kossuth-címert választotta, a tanácsköztársaság ezt is eltörölte, és inkább a vörös csillagot használta. A két világháború közötti időszakban megint a Szent Koronával díszített változat volt érvényben.

1946. február 1-jétől, a köztársaság kikiáltásától a korona nélküli Kossuth-címer lett a nemzeti szimbólum, de csak három évre. Az 1949-es sztálinista alkotmány szovjet típusú címert adott a népköztársaságnak. Ez lényegében nem is volt címer, mivel a címerpajzs hiányzott róla. A nemzeti hagyományokat figyelmen kívül hagyó, gyűlölt címer helyébe az 1956-os forradalom idején a Kossuth-címer lépett.

A forradalom leverését követően, 1957-ben új címert terveztek, ennek már volt - a nemzeti színekkel, vörössel, fehérrel és zölddel vágott - pajzsa, amelyen a sisakdíszként használt vörös csillag az ország kommunista jellegét és a munkásosztályt jelenítette meg, a pajzstartó búzakalászok pedig a parasztságot jelképezték.

A rendszerváltás idején abban mindenki egyetértett, hogy ezt a címert nem lehet tovább használni, vissza kell térni a hagyományos magyar címerhez. A közvéleményt és a politikusokat is megosztotta azonban, hogy a régi-új állami címer a koronás kiscímer vagy a Kossuth-címer legyen-e.

A koronás címer hívei azzal érveltek, hogy a hatalmi jelvény államiságunk történelmi folytonosságát jelképezi, a korona az állam szimbóluma inkább, mintsem a királyságé. A Kossuth-címer felé hajlók e címerben a nemzeti önrendelkezés, a szabadság és függetlenség, a demokratikus törekvések jelképét látták.

Felmerült az is, hogy mindkét címer legyen hivatalos, mert mindkettő mellett szólnak komoly történelmi érvek, azaz különböztessék meg az állami és a történelmi címert, s alkalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli jelképet - ezt a javaslatot azonban elsodorta az élet.

A kérdésről 1990 nyarán hosszú vita folyt a parlamentben, s egy idő után világossá vált: a koronás, illetve a Kossuth-címer pártját fogók kifogytak a heraldikai, közjogi, politikai érvekből, újabb szempontokat nem találtak egymás meggyőzésére. 1990. július 3-án az Országgyűlés az ellenzék és a kormány beleegyezésével úgy döntött, hogy az általános vitát befejezik.

A Parlament még aznap 258 igen, 28 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett úgy módosította az alkotmányt, hogy a Magyar Köztársaság állami jelképe a koronás címer. A 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény átvette a rendelkezést, amely szerint Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs.

Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak aranykoronás, kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik. Az Országgyűlés 2014. december 6-án hozott határozatában március 16-át a magyar zászló és címer napjává nyilvánította.

A koronás és korona nélküli címer párhuzamos használatának gondolata is felmerült 1990-ben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2019. ősz: Forró magyar őszök

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra