A „magyar Rothschildok” észak-magyarországi uradalmának gyöngyszeme számos különlegességet tudhatott magáénak. A tulajdonosai az első bárói rangra emelkedett zsidó családból származtak, a kastély építészeti megoldásai idehaza úttörőnek számítottak, a kertben pedig szép lassan a kontinens egyik legnagyobb élőlénye nőtt fel.

A XVI. században kiemelkedő protestáns központ, Komját (korábban: Komjáti, szlovákul Komjatice) Nyitra megyében, Érsekújvártól északra, közel a Nyitra folyóhoz terül el. Hírnevét a reformáció idején vívta ki, amikor Huszár Gál hitszónok, református lelkész nyomdát alapított a településen. Birtokosa a Forgách család volt, akiknek felmenői közül 1411-ben Forgách Miklós várat épített.

Az erőd kiállta az évszázadok viharait, csak a barokk korban építette át gróf Grassalkovich I. Antal, aki Forgách Ferenc özvegyével, Klobusiczky Teréziával való házassága révén szerezte meg az uradalmat. A számos építkezéséről is ismert mecénás Komjáton rezidenciát és templomot épített.

A korábban már álló uradalmi lak helyére az ún. Grassalkovich-típusterv alapján a források szerint 1752-ben épült fel egy kis szigeten a páratlan szépségű kastély, amelynek főhomlokzatán erkélyes kapuzat kapott helyet, dísztermébe magas ablakokon áradt be a fény, és az oromzat fölött baldachinos tetőforma emelkedett. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2022. tél számában olvasható.