A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után
2024. május 14. 15:05 Csernus Szilveszter
Csehszlovák trükközés
Az 1941-es magyar népszámlálás 76 ezer szlovák anyanyelvűt talált a trianoni határok között (a szlovák származásúak száma ennek másfélszerese volt). A CSÁB mindezek ellenére egy 96 ezer nevet tartalmazó névsort adott át a magyar kormánynak 1946 nyarán.
Prága valódi célja ugyanis Csehszlovákia magyaroktól való megtisztítása volt – ezért igyekeztek minél nagyobb számot megadni, hogy még több magyart küldhessenek el a másik oldalon.
A csehszlovák névsor több mint húszezer olyan ember nevét tartalmazta, akik már elhunytak, eltűntek, vagy már évekkel ezelőtt elköltöztek. A magyar hatóságok ellenőrzésén fennakadt a szélhámosság, így a Magyarországról Szlovákiába telepítendő személyek száma 73 ezer főben állapodott meg.
1946. május 10-én a prágai törvényhozás ellenszavazat nélkül fogadta el a lakosságcsere-egyezményt – ami nem meglepő, lévén hogy azt csak cseh és szlovák képviselők alkották. Ugyanezen a napon került a magyar Nemzetgyűlés elé az ügy.
Az abszolút parlamenti többséget alkotó FKGP bojkottálta a lakosságcsere ügyét és képviselőik egyszerűen kisétáltak a teremből, határozatképtelenné téve a Nemzetgyűlést.
Tildy Zoltán
Május 14-én végül a FKGP is belátta: az aláírt egyezményt be kell cikkelyezni, így a honatyák többsége megszavazta azt, majd június 22-én Tildy Zoltán köztársasági elnök aláírta és kihirdette, így törvényes keretek közé került a csehszlovák-magyar lakosságcsere.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
