A járványok többször is fordítottak a brit királyi család sorsán
2020. március 31. 21:16 Múlt-kor
A himlő
A pestisnél is halálosabb fekete himlőt a Poxvirus variolae nevű vírus okozza, és jól látható keléseket okoz a fertőzöttek testén.
Habár a himlő évszázadok óta jelen volt Európában – a jelek szerint Nagy Alfréd wessexi király egyik lánya is túlélte a betegséget 907-ben –, a 16. századi járványszerű terjedése minden bizonnyal változtatott a történelem menetén.
1552-ben VI. Eduárd király – VIII. Henrik egyetlen fia – 14 évesen egyszerre betegedett le kanyaróval és himlővel. Habár mindkettőből hamar felgyógyult, a következő évben tuberkulózisban életét vesztette, ami nagy valószínűséggel legyengült immunrendszere miatt következett be.
VI. Eduárdot előbb katolikus félnővére, Mária követte, aki erőszakkal próbálta felszámolni édesapja protestáns valláspolitikáját, az ő 1558-as halálát követően pedig Eduárd protestáns félnővére, Erzsébet ült a trónra, aki megvetette Anglia későbbi világbirodalmi státuszának alapjait.
Könnyen lehet, hogy ha a kamasz Eduárd életben marad, egyik nővére sem került volna trónra, és az angol történelem egészen más irányt vesz.
I. Erzsébet talán a himlő leghíresebb túlélője. Még 29 éves korában kapta el a betegséget, amely rút hegeket – himlőhelyeket – hagyott az arcán. Többek között ezeket is igyekezett eltakarni híres ólomalapú kozmetikumaival, amelyek végül sokak szerint halálát okozták.
Több mint egy évszázaddal később, 1694-ben a himlő vitte el a mindössze 32 éves II. Mária királynőt, aki férjével, III. Vilmossal közösen kormányozta Angliát és Skóciát.
A himlő Európa más uralkodóit sem kímélte a kora újkorban: a kevesebb mint egy évet uralkodott I. Lajos spanyol király 1724-ben, II. Péter orosz cár 1730-ban, és XV. Lajos francia király is 1774-ben ebbe a betegségbe halt bele.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
