Múlt-kor.hu

Best of Városliget: izgalmas történetek 120 hektáron

Best of Városliget: izgalmas történetek 120 hektáron

2021. december 6. 13:19

Királyi látogatások, neves tudósok és megannyi anekdota – ezúttal a Városliget hőskorát, legszebb pillanatait és felejthetetlen alkotásait, a 19-20. századi történelem „legjeit” vesszük sorra, az útvesztőkben kalandokat kereső ifjúktól a száguldó versenyautókig. 

Robinson kalandjai a Városliget dzsungelében

Több mint százötven évvel ezelőtt még nem volt kiépített a város ezen zuga, így a buja Liget tökéletes helyszínéül szolgált a zabolázatlan, kalandokat kereső ifjúknak, akik „játszóterüknek” tekintették a lakatlan tájat. Ágai Adolf író így emlékezett vissza az 1850-es évek fordulójára az 1908-ban megjelent, Utazás Pestről Budapestre 1843-1907 című könyvében: „A tavon akkoriban is tettünk nagy tengeri utakat, csakhogy többnyire fakó és névtelen hajókon, míg most a kikötőben egész raj tarkállik. Biz' ott fél napokon át evickéltünk, néha pajkosan, néha álmatagon vesztegelve, mialatt nádi sípot metszettünk a parton, s a Robinson kalandjain megrészegült lélekkel bujkáltunk a Pávasziget belső részeiben, ahol egyszer emberi nyomra is akadtunk. Vagy ott hűseltünk a híd alatt, kihúzva csolnakunkat.” Így kezdődőtt a Városliget hőskora.

Lódobogás úri módra

1866-ban Ferenc József császár és Sisi császárné – ekkor még nem koronázott magyar uralkodói párként – sétalovaglást tettek a Városligetben. A télen elnéptelenedő helyszínre feltehetően az uralkodói reprezentáció miatt esett a választás, a legendás lovas páros látogatásáról a Vasárnapi Újság a következőképpen számolt be: „Ő Felségeik sétalovaglása a Városligetben. Szerdán délután 1 órakor Ő Felségeik zárt hintóban a lövöldébe kocsiztak, hol őket a városi főkapitány, Thaisz Elek fogadta. Itt már udvari lovászok vártak nyerges paripákkal, melyeken Ő Felségeik sétalovaglást tettek a Városliget lombtalan fasorai között, s a rondeau-t egyszer körüllovagolva, visszatértek a lövöldébe, hol az időközben összecsoportosult nép őket zajos éljenzéssel fogadta.”

Tesla sétabotja és a tudományos forradalom

Nikola Tesla 1881-ben a Puskás Tivadar-féle telefonközpont üzembehelyezésén dolgozott technikusként, ám a megfeszített munka idegösszeomláshoz vezetett. Munkatársa és jó barátja, Szigeti Antal beszélte rá az állandó testmozgásra és a szabadban tett sétákra, amelynek helyszínéül a Városligetet választották. Ezen a ponton a legenda és a valóság kettéválik. Az anekdota szerint Tesla Goethe Faustját idézte – „Az istenség lehull, pár pillanat még / szerezhet testi szárnyat is az ember!” –, amikor elérkezett a heuréka-pillanat: sétabotjával a porba rajzolta a váltóáramú dinamó és a motor működésének koncepciós rajzát.

A „virágok csatája”

Bécsi mintára a Városligetben is rendeztek látványos, tavaszi virágkorzókat, azonban az 1894 májusában megrendezett esemény botrányos jelenetekbe fulladt. Az előre megbeszélt koreográfia szerint a kocsikból virágesőt szórtak a közönségre, ám arra nem számítottak, hogy a közönség bárdolatlanabb része ugyancsak elkezdi dobálni a kocsikban ülőket. Egyre élénkebb lett a virágdobálás, majd elkezdték a kocsik virágait is letépdesni. A Magyar Szalon így tudósított a kibontakozó „virágcsatáról”: „A harmadik fordulónál már tíz helyen is áttörték a kordont, a tömeg beözönlött az elzárt térre, körülfogta a kocsikat, melyek ezentúl már cammogva, megrekedve, folytonos hahó között mozoghattak előre. Roppant tolongás kezdődött mindenfelé. A tömeg megrohanta a kocsikat, a virágdíszt, a kocsisok az ostorral, az inasok az üres virágos kosárral hasztalan csaptak a fosztogatók nyaka közé. A kocsik egy része nemsokára megkuszálva, összeborzolva menekült a korzóról; de csöbörből vederbe jutottak, mert a kordonon kívül hemzsegő tömegek láttak  virágfosztogatáshoz.” Az úri osztály és a köznép legendás összecsapása azonban nem szegte kedvét a rendezőknek, a következő években ismét rendeztek tavaszi virágkorzókat.

Ferenc József földalatti próbaútja

Az 1896-os Ezredéves Kiállításra közel ötmillión voltak kíváncsiak a féléves nyitva tartás alatt. Az óriási tömeg felboríthatta volna a közlekedés rendjét, ám a szervezők előrelátóak voltak: 1896 tavaszára kevesebb mint két év alatt megépítették az Andrássy út alatt húzódó, a belvárost a Városligettel összekötő kéregvasutat, amelyet mindannyian Földalattiként ismerünk. A 3,68 kilométer hosszúságú, Európában másodikként megépült vasútvonal – amelyből 3,2 kilométer ténylegesen a föld alatt futott – a maga korában mérnöki bravúrnak számított. Elismerése jeléül 1896. május 8-án maga Ferenc József is kipróbálta a 20-as sorszámot viselő, luxuskivitelű királyi kocsit, ezzel jelképesen felavatta a főváros új büszkeségét, a róla elnevezett Ferenc József Földalatti Villamosvasutat. 1897-ben az uralkodó megismételte utazását, ezúttal II. Vilmos német császár társaságában, akivel feltűnően jó hangulatban az állatkerti állomásnál szálltak ki.

Világító szökőkút, te csodás!

Az 1896-os millenniumi ünnepségek az egész országot lázban tartották. A számtalan program között a legnagyobb látványosság a színes elektromos lámpákkal megvilágított szökőkút volt az Iparcsarnok előtti korzón. A Városliget két évszázados történetének leglátványosabb szökőkútja Sió tündér legendáját ábrázolta Fáy András tündérmeséje nyomán. Óriási vízmedencéje 700 négyzetméteres volt, a legmagasabb vízsugár négyemeletnyi magasságba tört fel. A „fontaine lumineuse”, azaz a világító szökőkút az Ezredéves Országos Kiállítás legnagyobb szenzációjának számított.

Csuklyás misztikum

A magyarokkal idős korára megbarátkozó Ferenc József a 19. és a 20. század fordulóján már a főváros szemére vetette, hogy a köztéri szobrok vonatkozásában Budapest nem jeleskedik. Az uralkodó nagyvonalúan felajánlotta, hogy 10 szobor költségeit fedezi, közülük éppen az ötödik, Ligeti Miklós munkája került a Városligetbe. A megörökített alak nem más, mint a magyar történelem egyik legnagyobb talánya, Anonymus. A szerzetesi csuklyába burkolózó, elmélyülten gondolkozó alak nem csak a Liget, hanem az egész város legnépszerűbb köztéri alkotásai közé tartozik 1903 óta.

Karinthy égen és földön

1931 márciusában Karinthy Frigyes egy Graf Zeppelin fedélzetéről tekinthetett le a Városligetre – a nem túl szerencsés magyarországi út a borongós időben a Csepel-szigeten kezdődött, ahol neves írónk is a repülő csoda fedélzetére lépett. A 206 méter hosszú jármű látványos utazását több korabeli fotó is megörökített. A humorában utolérhetetlen írónk nemcsak a levegőből pásztázta a főváros zöld szegletét, hanem többször „leereszkedett”, és személyesen tette tiszteletét rendezvényeken. 1918-ban, az újságírónap alkalmából rendezett virslievő versenyen zsűritagként őt is lencsevégre kapták a leleményes fényképészek.

Versengés a jégen

A világ távoli tájairól is érkeztek vendégek – versenyzők, kísérők és kisebb számban ugyan, de érdeklődő nézők is – a korcsolyasport városligeti műjégpályán rendezett nemzetközi versenyeire. Műkorcsolya világbajnokságnak 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben, jégkorong Európa-bajnokságnak 1929-ben adott otthont ebben a korszakban a magyar főváros. Tudósítások és látványos fotók százai vitték a hírét a nemzetközi sajtóban a szép fekvésű ligeti pályának. A hűvösebb évszakokban rendezett korcsolyaversenyek a turisztikai szezon hosszát is megnövelték, így a téli hónapokban is sem szenderült álomra a jég szerelmeseit tárt karokkal fogadó Városliget. 

Dübörgő térfoglalás és csodajárgányok

A második világháború után adrenalin-túltengéstől szenvedtek a Liget útjai: autós és motoros versenyek otthonává vált az egykor csendes zöldövezet, az 1957 és 1970 közötti időszak a két- és négykerekű versenyek aranykoraként maradt meg az emlékezetben. Ugyanekkor a Budapesti Nemzetközi Vásárok évről-évre bővülő kínálata is óriási tömegeket vonzott, ahol a látogatók olyan monstrumokat is megtekinthettek, mint Gagarin Vosztok-űrhajóját. A megjelenteket a világűr csodái mellett szenzációs külföldi gépkocsik – így Chevrolet és Ford járgányok – is szórakoztatták a Városliget-tó partján. (x)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Best of Városliget: izgalmas történetek 120 hektáron

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. ősz: Megrázó másnapok

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra