Bámulatos világot teremtett a hó és a jég a Ligetben
2022. október 3. 08:50
Szobrok emelkednek a hóból
A behavazott Városliget a két világháború közötti években is beindította a művészek – és nem mellékesen a lapszerkesztők – élénk fantáziáját. Amikor 1929-ben, február legvégén egy nagy havazás félméteres hóbundába öltöztette a fővárost, a Színházi Élet című képes hetilap szerkesztőinek remek ötlete támadt. Kitalálták, hogy a közeli Képzőművészeti Főiskola szobrásznövendékei között hószobrászversenyt rendeznek a Városligetben. A szobrásznövendékek nagy lelkesedéssel fogadták a verseny hírét, különösen, amikor kiderült, hogy a legsikerültebb alkotásokat jelentős pénzdíjakkal jutalmazza az újság.
Vidáman táncoló párok a műjégpályán 1938-ban (balra), a többi képen pedig amatőr felvételek a tél örömeit szüleikkel élvező, szánkózó, hógolyózó gyerekekről az 1930-as évektől az 1950-es évekig.
A versenyről természetesen hangulatos, képekkel illusztrált riport jelent meg a Színházi Életben. A riporter, Komlós Jenő beszámolója szerint „egymásután emelkedtek ki a földből, illetve a hóból, a telet szimbolizáló figurák, itt egy valóságos, bár kissé stilizált hóember, odébb egy leboruló női akt, a tél imádatának pózában, mellette egy hóval telt taligát vonszoló férfi és így tovább”.
A festői háttérben rendkívül érdekesen ható művészi kompozíciókat többszáz főnyi közönség vette körül, és amikor megérkezett a zsűri, hogy a szabadban rendezett hószobor-kiállítás anyagát megbírálja, a közönség meleg ünneplésben részesítette a fiatal művészeket.
A szerkesztőség a főiskola tanárai mellett ismert képzőművészeket kért fel a bíráló bizottságba: Kisfaludy Strobl Zsigmond, Sidló Ferenc, Szentgyörgyi István és Hermann Lipót alkották a rangos zsűrit. Amint a riportban olvashatjuk: „Sorra megtekintették a hószobrokat, nagy elismeréssel nyilatkoztak egyik-másik sikerültebb munkáról, majd rövid tanácskozás után meghozták döntésüket.”
A jól megérdemelt pályadíjakat a zsűri elnöke, Hermann Lipót festőművész nyomban átnyújtotta a fagyos hó formázásától kivörösödött kezű nyerteseknek, akiket a közönség lelkesen megtapsolt. A százpengős első díjat végül Schrotta J. Frigyesnek ítélték oda A tél tündére című, remekül sikerült aktjáért. Az ötvenpengős második díjat Boda Gábor vitte el A tél imádata című szobrával, a harmadik díjat Szomor László, Nagy Gyula és Kaszás Miklós nyerték Prometheus című, közösen készített, érdekes kompozíciójukkal.
A tél tündére, Schrotta J. Frigyes első díjat nyert hószobra (balról), jobbra pedig a harmadik díjjal elismert Prometheus, Szomor László, Nagy Gyula és Kaszás Miklós szobrásznövendékek közös kompozíciója.
Bár az egykor oly népszerű postai képes levelezőlapok többsége a zöldellő nyári parkot és a napfényben úszó szobrokat ábrázolta, annak idején divatja volt a téli fővárost ábrázoló képes levelezőlapoknak is. Téli képeslap esetén elengedhetetlen kelléke volt a fotónak az épületeket, szobrokat befedő, vastag, romantikus hóbunda. Az amatőr fotósok mindig is kedvelték a behavazott szobrokat, gyakran állították alanyaikat – főként a hógolyózástól, szánkázástól kipirult, vidám gyerekeket – a havasan is méltóságteljes városligeti szobrok elé.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
