Múlt-kor.hu

A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben

A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben

2022. április 17. 12:55 Múlt-kor

61 éve, 1961. április 17-én szállt partra az a maroknyi, kubai emigránsokból álló haderő, amelytől az Egyesült Államok a szovjetbarát Fidel Castro vezette kommunista rezsim megbuktatását remélte. A terv kudarcot vallott, a Disznó-öblöt az amerikai vezetés egyik legnagyobb baklövéseként tartja számon a történelem. A CIA szervezeti válsága és hatalmi játszmái, rossz tanácsadók rossz javaslatai és a tétova – még tapasztalatlan – Kennedy elnök együttesen osztoztak a felelősségen.

Kuba, a hidegháború kulcsszereplője

Kuba stratégiai jelentősége a hidegháború egyik „legfagyosabb” időszakában értékelődött fel. A forradalom 1959. január 1-jén aratott végső győzelme közvetve azt eredményezte, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államok szomszédjává vált. A viszony a két fél ideológiai és politikai nézetkülönbsége okán nem lehetett baráti.

Az Egyesült Államok félelme túlmutatott azon, hogy szomszédjuk a Szovjetunió felé potenciálisan elkötelezett rezsim. Kuba precedenst teremtett, és egyáltalán nem volt rá garancia, hogy Latin-Amerika néhány további államában nem talál követőre a kommunizmus gondolata.

A feszültség hamar kiéleződött. A kubai vezetés földreformot vezetett be, valamint államosította azokat a cégeket is, amelyek korábban amerikai tulajdonban voltak.

Erre válaszul hiába reagált embargóval az amerikai vezetés, ezzel csak az ellenséges oldal malmára hajtotta a vizet, ugyanis ezután a kubai cukor szovjet kőolajért cserélt gazdát.

Az Egyesült Államok nem vállalt volna nyílt háborút Kubával, így mindent megtettek, hogy az események irányítását a háttérből végezzék.

Kellettek viszont áldozati bárányok, akiket frontvonalba lehetett állítani: választásuk értelemszerűen a kubai emigrációra esett.

Azok a kubaiak, akik nem fogadták el a Fidel Castro vezette rezsimet, kénytelenek voltak Amerikába menekülni – nagyrészt Floridában telepedtek le –, de nem adták fel a reményt, hogy visszatérhetnek szülőföldjükre. Tehát közös célért, de eltérő indíttatásból szövetkeztek az emigráció tagjai az amerikaiakkal.

A CIA az emigránsok közül toborozta azokat, akiket később Guatemalában, Puerto Ricóban és Nicaraguában képeztek ki. Az amerikai „inkognitó” megőrzése érdekében a kiképzőtáborok nem működhettek hazai földön, mert az már nyílt támogatása lett volna a Castro ellenes szervezkedésnek.

Noha már Dwight D. Eisenhower elnök kezdeményezte a kubai kormány destabilizálását, a valódi szerep utódjára, John Fitzgerald Kennedy elnökre és kabinetjére hárult, természetesen a CIA aktív közreműködésével.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

A hírszerzés csődje, avagy így bukott meg a Castro-rezsim ellen szőtt mesterterv a Disznó-öbölben

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. nyár: Mesebeli menyegzők

Ízelítő a Magazinból

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra