A gyenyiszovai ember sikerrel alkalmazkodott a tibeti magaslatokhoz
2019. június 19. 16:50 MTI
Az eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhelyként határozták meg a kutatók azt az északnyugat-kínai karsztbarlangot, ahol először azonosítottak gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a szibériai barlangon kívüli területen.
A nagyjából 160 ezer évvel ezelőtt élt gyenyiszovai ember maradványait 2008-ban fedezték fel Szibéria déli részén, az Altaj-hegységben fekvő Gyenyiszova-barlangban. Az antropológusok keveset tudnak a Homo nemzetséghez tartozó fajról. Az ismeretek szerint a gyenyiszovaiak Ázsiában éltek azelőtt, hogy a mai ember meghódította volna a világot több tízezer éve.
Kínai kutatók májusban számoltak be a Nature című tudományos lapban arról, hogy először sikerült azonosítani a gyenyiszovai emberhez köthető fosszíliát a barlangon kívüli területen: egy alsó állkapocscsontot találtak a Baisija karsztbarlangban, a Tibeti-fennsíkon, 3280 méteres magasságban. A Hsziahónak nevezett csonton uránium-tóriumos kormeghatározást végeztek, amelynek eredménye szerint 160 ezer éves lehet a csont.
A Lancsoui Egyetem munkatársa, Csang Tung-csü elmondta, hogy az ásatási munkálatok 2018-ban kezdődtek, és mostanáig több mint 1400 kőtárgyat és csaknem 600 darab állati csontot tártak fel a barlangban. A vizsgálatok szerint a leletek több mint 40 ezer évesek, az őskőkorból származnak. A szakemberek mindezek fényében a múlt hétvégén megerősítették, hogy a Baisija karsztbarlang az eddig feltárt legkorábbi régészeti lelőhely a Csinghaj-Tibet-fennsíkon.
Csen Fahu, a kutatás egyik vezetője és a Kínai Tudományos Akadémia tagja szerint a nagy mennyiségű kőtárgy és az állati fosszíliák azt mutatják, hogy az emberelődök sikerrel alkalmazkodtak a tibeti magaslatok szélsőséges körülményeihez.
„Egyelőre nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy ezek a kőtárgyak és állati maradványok közvetlen kapcsolatban állnak a hsziaho gyenyiszovaiakkal, de tovább folytatjuk a vizsgálatainkat” – jegyezte meg a szakember.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
