A Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a neandervölgyi DNS-ét
2016. március 18. 13:05 MTI
Csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a neandervölgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát - állapította meg egy új tanulmány.
A gyenyiszovai embernek nevezett ősi emberelődöt alig egy évtizede fedezték fel egy észak-szibériai barlangban talált ujjcsont genetikai elemzésével - írta a BBC News. A Science tudományos lap aktuális számában közölt tanulmány szerint a gyenyiszovai ember DNS-ét eddig nagyon kevés mai embercsoport genomjában fedeztél fel.
"Óceánia, ahol ezek a populációk élnek, igen távol esik a szibériai barlangtól, az pedig vita tárgya, hogy a gyenyiszovai ember és a modern Homo sapiens felmenői között volt-e fizikai kontaktus" - mutatott rá Joshua Akey, a Washingtoni Egyetem evolúciógenetikusa. A gyenyiszovaiak talán valahol Délkelet-Ázsiában találkoztak az ember őseivel és az ő leszármazottaik közül juthattak néhányan az Ausztráliától északra fekvő szigetekre. Az ember "unokatestvérének" számító neandervölgyiekkel azonban újra és újra összefutottak a Homo sapiens ősei, miközben Eurázsiában vándoroltak.
"Bár a neandervölgyiek kihaltak, a mai napig hordozzuk DNS-ük egy kis részét" - magyarázta a professzor. A nemzetközi kutatócsoport azt állapította meg, hogy a világ nem-afrikai népcsoportjai a neandervölgyiek genomjának 1,5-4 százalékát örökölték. Egyedül a melanéziai populációnál találtak szignifikáns gyenyiszovai DNS-t, amely a genomjuk 1,9-3,4 százalékát teszi ki. "Azt gondolom, mind a neandervölgyiek, mind a gyenyiszovaiak szerettek vándorolni, ezek a tanulmányok pedig segíthetnek, hogy útvonalukat felderítsük" - tette hozzá Benjamin Vernot, a kutatócsoport vezetője, a Washingtoni Egyetem munkatársa.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
