5 bizarr természeti katasztrófa
2016. január 14. 08:41
A titokzatos becsapódás
1908. június 30-án, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes – mintegy 80 millió – fa kidőlt, a robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, 10 megatonna TNT erejével, vagyis a Hirosima pusztulását okozó bomba erejének több százszorosával volt egyenértékű. Az égbolt néhány napon át olyan fényes volt, hogy Ázsia bizonyos területein és Észak-Európában még éjszaka is lehetett olvasni. A katasztrófának csodával határos módon egyetlen halálos áldozata sem volt.
A becsapódás után a legtöbben úgy vélték, egy hatalmas meteorit okozhatta a tragédiát, ám a helyszínen egyetlen meteoritdarabot sem találtak. Leonyid Alekszejevics Kulik orosz geológus először 1921-ben kereste fel a területet, hat évvel később pedig a vezetésével lovakkal és szánokkal érkező kutatócsapat a régióban élő szemtanúk kifaggatása és a terepszemle után megállapította, hogy semmi nyoma sincs felszíni becsapódásnak, a növényzet azonban 40–50 kilométeres körzetben teljes mértékben kipusztult. Számos elmélet látott az esettel kapcsolatban napvilágot, de a legvalószínűbb magyarázat szerint a felrobbant objektum egy üstökös darabja volt. Az üstökös elméletével egy 2006-os moszkvai kongresszuson állt elő Vlagyimir Alekszejev orosz tudós, aki kijelentette, hogy a „Tunguzka” szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. Alekszejev elmondta, hogy a tudósok nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló robbanás zajlott le.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
