2300 éves alkoholos italt találtak Kínában
2026. április 27. 18:25 Múlt-kor
Kínai régészek különleges leletre bukkantak: egy több mint kétezer éves alkoholos ital maradt fenn gondosan lezárt bronzedényben egy sírban. A felfedezés a Csin-dinasztia időszakához köthető, és új megvilágításba helyezi az ókori Kína fejlett sörfőzési kultúráját. A lelet a Hadakozó fejedelemségek kora idejéből (i. e. 475–221) származik.
A folyadékot egy fokhagyma formájú bronzpalackban találták meg az M39-es sírban, a Shanjiabao temető területén, Guyuan közelében. A temetkezési hely nem messze fekszik a Kínai Nagy Fal egyik szakaszától, és egykor katonák, valamint helyi lakosok nyughelyéül szolgált. A feltárások során összesen 183 sírt azonosítottak, amelyek túlnyomó többsége a Csin államhoz köthető.
A kutatást Ruru Chen, a Northwest University munkatársa vezette, aki kollégáival együtt részletes vizsgálatnak vetette alá a leletet. Az eredményeket a Journal of Archaeological Science: Reports közölte.
Mit rejtett a bronzpalack?
A lezárt edény felnyitásakor a kutatók meglepő állapotban találták a tartalmát: közel négy liter, halvány kékeszöld árnyalatú, szagtalan folyadék került elő, amelyhez kevés üledék is társult. A tartósítás kulcsa a gondos lezárás volt: a palack belsejét textillel, külsejét pedig szerves anyaggal vonták be, így a folyadék több mint két évezreden át fennmaradhatott.
A tudósok korszerű módszerekkel vizsgálták meg a mintát. Többek között infravörös spektroszkópiai és nagy felbontású tömegspektrometriai elemzéseket végeztek, valamint mikroszkóp alatt tanulmányozták a benne található keményítőszemcséket, növényi maradványokat és élesztőket.
Az elemzések alapján egyértelművé vált, hogy az ital gabonaalapú alkoholos ital volt. Fő összetevői között a köles és a búzafélék csoportjába tartozó növények szerepeltek. A kutatók számos szerves vegyületet mutattak ki, például aminosavakat, zsírsavakat és különféle szénhidrátokat. Emellett jelentős mennyiségben volt jelen tejsav és oxálsav, míg a borkősav csak kisebb arányban fordult elő.
Külön figyelmet kapott az erjesztéshez használt „qu”, amely gabonából vagy gyógynövényekből készült penészalapú fermentációs anyag. Az ősi kínai írások a „qu”-t egy hagyományos, erjesztéshez használt sörkészítő összetevőként említik.
Kína sörfőzési hagyománya az egyik legrégebbi a világon, gyökerei egészen a neolitikumig nyúlnak vissza. A mostani felfedezés azonban azért különösen értékes, mert nemcsak nyomokat, hanem magát a folyadékot sikerült megőrizni. Ez jóval pontosabb képet ad az egykori eljárásokról és alapanyagokról.
A kutatók szerint a Csin állam lakói már több mint kétezer évvel ezelőtt magas szinten értettek a sörfőzéshez és az erjesztési technológiákhoz.
A fokhagyma formájú bronzedények, amelyekben az italt tárolták, széles körben elterjedtek voltak, és használatuk egészen a Han-dinasztia idejéig (kb. i. e. 475 – i. sz. 220) fennmaradt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
